Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A Keleti Főcsatorna vízszállítása 273 2. A kísérlet lebonyolításának megszervezése A kísérlet lebonyolítását négy szakaszra osztottuk : az előkészítés, a permanens állapot beállítása, a permanens állapotban végzendő mérések és a befejezés szakaszára. Az előkészítés során a Keleti Főcsatorna I. bögéjében a 92,80 m A. f. statikus vízszintet kellett előállítani. Ezzel egyidejűleg pedig a II. és III. böge, továbbá a K-V tározó és a belvízcsatornahálózat meghatározott mértékű leürítését kellett biztosítani. A lebonyolítás második szakaszában a tulajdonképpeni kísérleti munka kezdetén — a feladat a 40—45 m 3/s vízszállításhoz tartozó permanens állapot gyors beállítása volt. A vízhozam értékét csak közelítőleg határoztuk meg, mert egyrészt bizonytalan volt a beeresztő zsilip adataiból előre számított és így inkább becslés jellegű vízhozamérték, hiszen éppen a kísérlet egyik célja a zsilip nagy vízhozamokra való hitelesítése, másrészt még meghatározatlan volt a választott zsilip nyitásához tartozó alvízszint értéke, mely a vízhozamra ugyancsak visszahat. A zsilipkezelési programot 45 m 3/s vízhozam folyamatos beeresztésének figyelembevételével a hitelesítési görbe előzetes felvétele alapján állapítottuk meg. A görbe előzetes szerkesztéséhez a korábbi egy-két nagy vízhozamú (40 m 3/s) mérésből és a Keleti Főcsatorna vízszállításának tényleges hidraulikai adataiból meghatározott vízhozamtényezőket használtuk fel. A zsilipkezelési programot úgy állítottuk össze, hogy a nyitás mértékét 10 cm-es lépcsőkben a kialakult alvízszín függvényében adtuk meg, szemmel tartva, hogy közelítőleg 45 m 3/s kerüljön átlagosan levezetésre. Az előzetes számítás szerint a lépcsőzetes nyitás következtében a vízhozam 43 — 46 m 3/s határok közötti ingadozását vártuk. A lépcsős nyitást a hitelesítéshez szükséges vízhozammérések elvégzése miatt kellett előírni. A tervezett kezdeti nyitás után a csatornán végigfutó pozitív hullám magasságát és sebességét, mely a balmazújvárosi bukó betétgerendáinak kezelése szempontjából fontos, Feifel ismert képletei segítségével határoztuk meg [2]. Ennek alapján az álló vízre futó hullám magassága 0,24 m-re, sebessége pedig w = 4,7 m/s = 17 km/ó-ra adódott. így a Tiszavasvári és Balmazújváros közötti hullámlevonulás számított értéke 2,4 óra volt. Mivel permanens állapot a bögének a szállított vízhozamok megfelelő feltöltődésekor következik be, így figyelembe véve a meder méreteit a beállás számított ideje 7,1 órára adódott. A számításnál figyelembe vettük, hogy feltöltés első részében, amíg a hullám leérkezik Balmazújvároshoz, a meder tározótere a teljes vízhozammal, később pedig a beeresztett és kibocsátott vízhozam különbségével töltődik. A beállás meggyorsítása érdekében csak a csatornahullám lefutását követően, a balmazújvárosi vízállás tartása mellett fokozatosan alulról felfelé terveztük nyitni a vízkivételeket. (5. ábra.) A permanens mozgás időszaka alatt rögzíteni kellett a kialakult vízszinteket, a vízkivételek pontos üzemi adatait (nyitás, vízállások, vízhozam), hogy a vízszállításra jellemző sebességi és érdességi tényezők kimutathatók legyenek. A befejezés során vissza kellett állítani a kísérletet megelőző állapotot mind az öntöző-, mind pedig a belvízcsatornákon. A kísérlet eredményes lebonyolítása érdekében 23 vízkormányzó műtárgynál, továbbá 9 csatorna, valamint a K-V tározó töltései mentén írtunk elő 24 órás szolgálatot a kísérlet idejére. Az észlelőhálózatot, a szolgálatot, a 15 helyen felszerelt 22 db rajzoló-vízmérce, a vízmérések és a telefonos műszaki szolgálat helyeit az 5. ábra mutatja be. A lebonyolításban részt vevők létszáma a vezetőkkel együtt kb. 120 főt tett ki, akik a kísérlet idején mindannyian egy kísérleti központ irányítása alá tartoztak. 4. A kísérlet lebonyolítása A kísérletet 1964. okt. 19. és 22. között folytattuk le. Az első nap a megkívánt vízszinteket állítottuk elő. Mivel a második nap a tényleges indulást a rendkívül kedvezőtlen esős időjárás mekadályozta, ezért ekkor — az előzetes feltevések ellenőrzésére — csak egy rövid idejű vízhullámot bocsátottunk végig a Keleti Főcsatornán Tiszavasvári és Balmazújváros között. A tényleges hullámmagasság 0,23 m-re, a levonulási idő pedig 2,5 órára adódott. A két érték nagyon jól egyezik a számítás előző fejezetben