Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

268 Dávid, L.—Cál T.—Török L. A norma szerinti vízigények és vízleadási kötelezettségek számított értéke a Keleti Főcsatornára VII—VÍII. hónapokban 1963-ban 40,0, 1964-ben 39,4 m

3/sra adódott. A tényleges üzemi adatok gyakorisági feldolgozásából kitűnik, hogy a vízhozam 1963-ban 9, 1964-ben 17 napon keresztül haladta meg a 35 m

3/s értéket [1]. A Keleti Főcsatorna vízszállítása így az egész tiszántúli öntözésfejlesztés leglényegesebb korlátozó tényezőjévé vált. Az üzemi tapasztalatok és előzetes becslések alapján a Keleti Főcsatorna vízszállítását elvileg 45 m

3/s-ban határozták meg. Az OVF megbízásából a VÍZITERV a vízszállítás vizsgálatára tanulmánytervet készített, amelyben kimutatta, hogy az eredeti tervben szereplő vízszintek változatlanul hagyása esetén a vízhozam 45 m

3/s-ra való növelése 107 millió forint beruházást vonna maga után, majd az Országos Vízgazdálkodási Kerettervhez készített módosított 1. ábra. A kísérleti terület helyszínrajza