Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A KÖSZÖRŰ-VÖLGYI VÖLGYZÁRÓGÁT ÉPÍTÉSE VARSA ENDRE

1 Az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös határozatot hozott a Mátravidék — hazánk természeti kincsekben egyik leggazdagabb, de ivóvízben igen szegény területének — vízellátására. A kérdés megoldását sürgette az is, hogy a Mátra fekvésénél és adottságainál fogva jelentős gyógy- és üdülőterület, s fejlődését akadályozta az ezzel természetszerűleg járó vízigénynövekedés kielégítetlensége. A tanulmányok, majd ezek alapján készült beruházási program és kiviteli tervek a regionális vízellátásban találták meg a megoldást. A fentiek alapján a Mátrát három vízellátási régióra osztották : 1. északkeleti, 2. északnyugati és 3. Közép-Mátra. Ez idő szerint az északkeleti rész első kiépítési ütemének megvalósítása folyik, míg a Közép-Mátra terveiből az első ütem építése — Mátraháza és a Kékes ideiglenes vízellátása — nemrég fejeződött be. (Itt a második ütem, a Csórrét-i tározó megépítése.) Az északkeleti mátrai regionális vízmű Párád, Parádfürdő, Parádhuta, Bodony, Recsk, Mátraballa, Mátraderecske vízellátását oldja meg. A vizet a Köszörű patak völgyében létesülő tározó szolgáltatja (1. ábra). Az első építési ütem a tározó és vele kapcsolatos létesítmények, valamint a víztisztítómű teljes (2000 m

3,/nap ivóvíz mennyiségre való) kiépítését a Párád, Parádfürdő községek vízellátó hálózatának építését tartalmazza a további kiépítési ütemek figyelembevételével. A beruházást a VIZIBER bonyolítja, a tervek a VÍZITERV irodáiban készültek és a generálkivitelező az OVF Vízügyi Építő Vállalat. A Köszörű-völgy a Mátra egyik északi, északnyugati irányú és leghidegebb völgye, vízfolyása a hasonló nevű patak, amely elég szeszélyes vízjárású és meglehetősen nagy mennyiségű hordalék mozgatására képes. A létesülő tározótérbe mintegy évi 1850 m

3 hordalék várható. A nagyobb intenzitású 1 — 2 napos esők után a meglehetősen szűk völgyben árvízszerűen hömpölyög az egyébként kis patak, s az így lezúduló víz a völgy agyagos, görgeteges talaját földmunkagépek részére járhatatlanná teszi, amely néha nem kis akadálya az építési ütem tartásának. A völgyet a pataknak a Parádi-Tarnába ömlésétől mintegy 300 m-re épülő völgyzárógát (2. ábra) zárja majd el. A gát anyaga a közeli Fényes-pusztai lelőhelyről származó agyag és a völgy görgeteges, homokos kavicsa. A vízzáró mag és a száraz oldali támasztótest agyagból, a vízoldali támasztótest és a szárazoldali támasztópadka pedig görgetegből épül. A gát egyenes tengelyű, koronáján mért hossza 147 m, koronaszélessége 6, legnagyobb talpszélessége 120 m, az eredeti terepszinttől számított legnagyobb magassága 21 m. A vízoldali burkolandó rézsűfelület 1:2,5 hajlású, a szárazoldali rézsűk 1:2, 1:3 hajlásúak. A gáttest anyagmennyisége meghaladja a 135 000 m

3-t, amely mintegy 340 000 m

3 vizet tároz. A gát a völgy jobb oldalán és a völgyfenéken vízzáró, tömött szürke homokkőbe, a bal oldalon sovány agyagba ágyazott görgetegbe kötődik be. 1 Varsa Endre az OVF Vízügyi Építő Vállalat mérnöke.