Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

252 Csorna J.—Szilágyi J.—Zboray К. 2. A tiszalöki duzzasztott folyószakasz levonulási viszonyainak vizsgálata Folyócsatornázásnál a vízfolyásba épített művek megváltoztatják a természetes levonulási viszonyokat. A duzzasztott térben tározott víz miatt csökken a kulminációs tömegveszteség és megnőnek a vízhozamok. A duzzasztás hatására előálló sebességcsökkenésekből adódóan lecsökken a folyó hordalékszállító képessége. A duzzasztott térben hordaléklerakódások, feltöltődések keletkeznek. Módosul a jégviszonyok alakulása is. A duzzasztás hatása miatt hamarabb következnek be jégjelenségek, megnő a jeges időszak hossza, a kis sebességek által lelassul a jég levonulása. A továbbiakban ezért részletes vizsgálat alá vesszük az eddig végzett mérési, megfigyelési eredmények és tanulmányok alapján a víz-, hordalék- és jéglevonulási viszonyokat. a) Vízhozamok levonulásának vizsgálata A vízhozamok levonulásánál vizsgálták a duzzasztás hatására bekövetkezett vízállásváltozásokat niércekapcsolatok segítségével. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a duzzasztómű megépítése a kis és középvizek lefolyási viszonyaira lényeges hatással van. Dombrádnál például a záhonyi 130 m

3/s-os vízhozam levonulási szintje 1954-ben a duzzasztás hatására 60 cm-t emelkedett; 1954-től 1959-ig további 20 cm-es emelkedés állapítható meg. Ez azonban már nem a duzzasztás miatt következett be, hanem a duzzasztási határ környezetében lerakódó hordalék hatására alakult ki. Megállapítható, hogy Dombrádnál a vizsgált vízhozam mellett a mederemelkedés vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke 4 cm/év volt. A Dombrád—Tiszabercel közötti szakaszt vizsgálva azt találjuk, hogy Tiszabercelnél a kisvizek a duzzasztás hatására 40 — 50 cm-t emelkedtek, a feltöltődés hatása azonban egyértelműen nem mutatható ki. A nagyvizek levonulási szintjeit vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy pl. Dombrádnál a 800 cm-es árvizek 5 cm körüli értékkel, Tiszabercelnél 2—3 cm-rel emelkedtek. Rá kell mutatni azonban arra is, hogy ezek az értékek inkább minőségi, mint mennyiségi megállapításokra alkalmasak, hiszen a kapcsolatokban rejlő bizonytalanságok ilyen nagyságrendű változások számszerű kimutatását nem teszik lehetővé, inkább a folyamat jellegét, mint mennyiségét mutatják. Az árvízszintekre a tiszalöki duzzasztómű nincs különösebb hatással és ez nyilvánvalóvá válik, ha meggondoljuk, hogy 1000 m

3/s-os vízhozamnál a tiszalöki duzzasztás már megszűnik, tehát az ezt meghaladó vízhozamok már duzzasztásmentesen vonulnak le (2. ábra). Az 1000 m

3/s-ot meghaladó, hullámtérre kilépő vízhozamoknál 2. ábra. A tiszalöki duzzasztott folyószakasz vázlatos hossz-szelvénye