Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN A TISZALÖKI DUZZASZTOTT ТЕК VÍZ-, HORDALÉK- ÉS JÉGLEVONULÁSI VISZONYAI CSOMA JÁNOS-SZILÁGYI JÓZSEF-ZBORAY KÁROLY

1 A Tiszavölgy vízhasznosításának gondolata már 1855-ben felvetődött és 1965ben konkrét tervek is születtek. Az 1870-es csapadékos esztendő után az öntözés gondolata elaludt, és csak az 1930-as száraz évek hozták ismét felszínre úgy, hogy az 1937. évi 20. törvénycikk alapján már három fontosabb változatot dolgoztak ki a Tisza csatornázására, ill. ennek révén a Tiszántúl öntözésére. A Tisza-csatornázás jelenlegi elgondolását a tiszalöki duzzasztómű megépülte után az Országos Vízgazdálkodási Keretterv rögzítette. Eszerint a Tiszán öt vízlépcső épülne: Vásárosnamény, Dombrád, Tiszalök, Kisköre és Csongrád környezetében (1. ábra). Az első kettő főleg csak a vízerőhasznosítás céljait szolgálná, míg a többinél a vízhasznosítás került előtérbe. A vízlépcsők közül elsőnek valósult meg a Tisza folyó 524,5 fkm-ében a Tiszalöki Vízlépcső, amely a Tiszántúlon közel 100 000 ha öntözését tette lehetővé, és a Tiszán 80 km, a Bodrogon 50 km hosszúságú állandó vízi utat biztosított. A vízlépcsőnél előálló esés kihasználásával átlagosan évi 54 millió kWó energiát is termelnek. A jellemző duzzasztási szinteket az öntözési érdek és a Tisza e szakaszának területén a bel- és talajviszonyok figyelembevételével határozták meg az alábbiakban: Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a 94,50 m-es ún. maximális duzzasztási szint ma a tényelegesen tartott üzemi vízszintnek felel meg. A tiszalöki vízlépcső építését 1950-ben kezdték meg és a duzzasztómű 1954 áprilisa óta van üzemben. A duzzasztómű megépítése azonban nemcsak a Tisza folyó életében, de csaknem az egész Tiszavölgy vonatkozásában is megváltozott, új helyzetet teremtett. A sok irányú változásnak és a jövőben várható hatásoknak számbavételét és mérlegelését már a tervezés során megkezdték. A duzzasztómű megépülte után felmerült annak igénye, hogy a tervezésnél feltételezett változásokat mérésekkel ellenőrizzék. Ennek megfelelően megkezdődtek a duzzasztott folyószakasz nyilvántartását szolgáló mérések. Megindultak a kutatások, melyeknek célja a Tiszalök feletti duzzasztott folyószakasz változásainak előrejelzésén túlmenően az is, hogy a többi tiszai vízlépcső tervezéséhez alapot szolgáltassanak. A duzzasztás normális magassága , A duzzasztás maximális magassága A duzzasztás kivételes magassága . 94,00 m A. f. 94,50 m A. f. 95,20 m A. f. 1 Csorna Jdnus mérnök, tud. osztályvezető, Szilágyi József mérnök, tud. főosztályvezető a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnél, Zboray Károly mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság folyamszabályozási csoportjának vezetője.