Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Quiricó Domonkos: Szigetelő szőnyegek kialakításával kapcsolatos kutatás terepkísérletei. (Hozzászólás Bogárdi I. és Gáspár L.: Vizsgálatok helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre c., a Vízügyi Közlemények 1966/3. füzetében megjelent tanulmányhoz)

Szigetelő szőnyegek terepkísérletei 247 d) A medence felületén átszivárgó vízmennyiség közvetlen mérése a rézsűkön és a fenéken. A veszteségek értékelése (szivárgási, párolgási stb.). ad 3. A kivitelezett mű időállósági kérdéseinek vizsgálata. a) A szigetelőszőnyeg anyagának időállósága : szárazon maradó szakaszon, amelyet csupán a csapadék nedvesít. b) A szigetelőszőnyeg anyagának időállósága változó (száraz-nedves) hullámzás hatásának kitett szakaszon. c) A szigetelőszőnyeg anyagának időállósága állandó vízborításnak kitett szakaszon, különös tekintettel a kolmatációra. Az időállósági vizsgálatok módszere: A ) Kísérlet üzemi adatai (amelyek a naplóból a folyamatos észlelések alapján tükröződnek): léghőmérséklet, szigetelőszőnyeg hőmérséklete (száraz, hullámzásnak kitett, állandó vízszin alatt), napsütés időtartama, erőssége, szél erőssége és időtartama, párolgásmérés, vízveszteség pótlás mértéke, ellenőrző talajvízszint észlelő kutak vízszintadatai. B) Makroszkópos megfigyelés a medencék töltésein, a mentett oldali lábnál, a koronán, és az eredmények összevetése az A) pontban felsorolt adatokkal ; feltöltött állapotban, teljes leürítés után, a felületek részbeni száradása során fényképfelvételek készítésével. C) Ellenőrző mintavételek a szőnyeg anyagából a felülettől kiindulva max. — 10 cm mélységig kiszúró hengerrel történő mintavétellel: száraz, száraz-nedves (hullámzásnak kitett), az állandó vízszin alatt 1 m-re a rézsűn, a medence fenekén. A két utóbbi esetben kettős mintavétellel egészséges és átnedvesedett szőnyeganyagból. A mintavételek helye gondosan és megbízhatóan tömörítendő. Igen fontos kérdés az észlelések gyakorisága és ütemezése, ami három szakaszra bontható: I. Megelőző időszak, tehát a mérésre előkészített kísérlet (feltöltés) megindítása előtti mérések elvégzése. Ennek szükséges mennyiségét az szabja meg, hogy a kiinduló jellemzők rögzíthetők legyenek bázisértékként. II. A vizsgált észlelési időszak a feltöltés megindításától, majd befejezésétől a kívánt vízszint tartásával a környező talajvízszint állandósult értékének beálltáig. Ez a vizsgálat kritikus időszaka. Természetesen ennek az időszakasznak végefelé bizonyos észlelések esetleg már ritkíthatok. III. Az állandó feltöltési szint mellett állandósult talajvízszint helyzet időszakos ellenőrző észlelése valamennyi ellenőrző észlelés egyidejű alkalmazásával. Ez utóbbi időszakban témafelelős által meghatározott időszakban sor kerül a medence leürítésére és ellenőrző vizsgálatára. Ennek időtartama a teljes leürítés időpontjától az újrafeltöltés kezdete között néhány óra a mérések és észlelések igényei szerint. A feltöltés az erdeti feltöltés tapasztalatai, valamint a folyamatos észlelés fenntartása mellett folyik, az állandósult talaj vízhelyzet kialakulásáig. így tehát a vizsgált medence leürítésének kezdeti időpontjától az ismételt feltöltés állandósult szivárgási viszonyainak beállásáig terjedő időszak alatt az észlelések módszere, mennyisége és időpontja azonos a II. pontban foglaltakkal. A terepkísérlet eredményei alapján a laboratóriumi vizsgálatokon és irodalmi adatokon nyugvó kutatási eredmények módosulnak vagy megerősítést nyernek. Nem az a lényege a terepkísérletnek, hogy a laboratóriumi eredményeket milyen mértékben fedi, hanem elsősorban az, hogy a sok változónak egyidejűségére a várható optimum, ill. ennek önkényesen felvett biztonsággal javított értéke helyett egy valóságban előforduló és reális biztonsággal figyelembe vehető értéket nyújt. Különböző tématerületeken éppen a gazdaságos tervezés szem előtt tartása érdekében irányelvek ajánlják, vagy szabványok írják elő bizonyos előzetes, vagy