Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Szőcs József: Az 1965-66. évi téli-tavaszi belvízvédelem Magyarországon

AZ 1965-1966. ÉVI TÉLI-TAVASZI BELVÍZVÉDEKEZÉS SZŐCS JÓZSEF

1 Ha az eddigi nagyobb belvizek keletkezését vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy rendkívüli belvíz általában akkor keletkezik, ha szélsőségesen kedvezőtlen meteorológiai helyzet áll elő.

2' Már 1965 őszén — annak ellenére, hogy a tavaszi időjárás alakulását előre nem ismerhettük — csaknem bizonyossá vált, hogy az átlagnál nagyobb belvízjárással kell számolnunk 1966 tavaszán. Erre utalt az 1965. évi tavaszi-nyári, mintegy 180 000 kat. holdat kitevő belvízborítás, valamint a talajvízszint fokozatos emelkedése is. Л téli csapadékos időjárás hatására december hó folyamán a talaj felső rétege gyakorlatilag telítődött, a beázottság pedig — a talaj szerkezetétől és fizikai állapotától függően — 50 — 120 cm-es mélységet ért el, és egyes belvízrendszerekben összeért a talajvízszinttel. A felső talajréteg telítődése következtében a vízbeszivárgás a minimális értékre csökkent, sőt egyes öblözetekben teljesen meg is szűnt. így főleg a kötöttebb, mély részeken már decemberben elöntések jelentkeztek. Az elöntött területek kiterjedése december 15-én 150 000 kat. holdat tett ki. A november —decemberben leesett hó, az év végére gyakorlatilag teljesen elolvadt, így a tavaszi belvízképződésnél elegendő a hó hatását csak a januári és februári adatok alapján figyelembe venni. Az l/a, b, с ábrák a hóban tárolt vízkészletet tartalmazzák január 24 —február 7 között. A hőmérsékletek ismeretében ezek az ábrák egyértelműen választ adnak a síkvidéki területeken jelentkezett — hirtelen megjelent — belvízborításokra, de bizonyítják azt is, hogy a Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon — ahol az olvadást éjszakai fagyok is lassították — a hegydombvidéki vízfolyásokon és patakokon csak kisebb árhullámok alakulhattak ki, így komolyabb elöntéseket, illetve károkat nem okoztak. Belvízképző tényezőként jelentkezett aztán január hónapban a talajfagy. A talaj felső rétege 10 — 30 cm mélységig átfagyott. Erre a fagyott — előzőleg vízzel telítődött — talajra hullott — főleg hó alakjában — a januári csapadék, melynek összege az Alföld déli részén megközelítette, vagy meghaladta az átlag kétszeresét, de a síkvidéki területeken mindenütt az átlag felett volt. Kedvezően alakult belvízvédelmi szempontból a februári csapadék mennyisége, mivel csak az Alföld északi részén haladta meg a kb. 26 — 33 mm-es átlagot, máshol az átlag és annak 50%-a között volt. A március 11 — 12-én hullott csapadék — 15—40 mm — 1 Szöcs József oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke (Budapest). * Л rendkívüli belvíz keletkezésével, a belvíz meteorológiai és hidrológiai vonatkozásával e füzetben Kienitz Gábor: Az 1966. évi tavaszi belvíz hidrológiai értékelése c. tanulmánya részletesen foglalkozik, azért e tanulmány ezeket a kérdéseket csak érinti. Szerző a részletek tekintetében utal az említett tanulmánynak I. táblázatában, valamint ábráiban feldolgozott adatokra.