Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet
BELVÍZ ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉS különös tekintettel az 1965 — 66. évi belvízre Magyarország kereken 93 ezer km 2 területének majdnem felén, 44 ezer km 2-en és 3200 településének egyharmadánál, mintegy 1100-nál okoznak évente kisebbnagyobb gondot a káros felszíni vizek. Vízgazdálkodásunk történetében Beszédes József választotta szét először a domborzatilag egységes vízgyűjtőterület felszíni vizeit belvízre és kiilvizre. Az elnevezés tartalmának különösen az ármentesítések nagy munkáját követő évtizedekben — vízrendezéseink csúcskorszakában — volt komoly jelentősége. A belvíz fogalmának az az értelmezése, ahogyan azt Kenessey 1930-ban meghatározta, olyan mértékű szűkítést jelentett, amelynek hatása még ma is fölismerhető síkvidéki vízgyűjtőinken a műszaki berendezések színvonalának különbözőségében is. Amikor a síkvidéki vízrendezésről, mint az egységes vízgazdálkodás szerves részéről beszélünk, gyakran a belvízgazdálkodás kifejezést alkalmazzuk. Ebben már nemcsak a belvízzel kapcsolatos tevékenységek bővülése, hanem a hagyományos fogalom bővítésének igénye is jelentkezik. Vitathatatlan a belvíz szoros kapcsolata az ármentesítésekkel, de indokolatlan ma már a külvizektől való szétválasztása. Az elnevezés megtartását a síkvidéki területek sajátos hidrológiai jellege indokolja. Ezért ma már belvíz alatt általában a síkvidéki vízgyűjtők felszínén csapadékból keletkező, vagy ritkábban a talajvíz emelkedése révén ott jelentkező vizet értjük (1 — 3. ábra). Ez a víz — természetes összegyülekezése vagy lassú lefolyása miatt — általában kárt okoz, aminek elhárításához részben állandó jellegű technikai berendezések, részben pedig esetenkénti műszaki, szervezési tevékenységek szükségesek. A következő három tanulmányban vázlatosan áttekintjük: 1. az 1965 — 66. évi téli-tavaszi belvízvédelmet, 2. a belvíz hidrológiai vonatkozásait és 3. összehasonlító értékelést adunk az 1966. évi belvízvédekezésről az utóbbi évtizedek jelentős belvizeinek és a változó feltételeknek figyelembevételével.
