Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

124 Laczay István тЦ 4. ábra. Rögzített kisvízszintek és gázlóküszöbök hossz-szelvénye az 1794-1849 fkm között magasabbak, mint korábban: a nagy dunai árvíz tehát sok hordalékot hozott a szakaszra és azt le is rakta. Több helyen mederemelkedés van ott is, ahol a kisvízszínekben nincs lényeges változás. Különösen érdekes az 1804. tkm környezetében látható magas gázlóküszöb, amely az 1964-ben megépült nagybajcsi sarkantyúsorozat (1802 — 03 fkm) hatására alakult ki a nagyméretű sarkantyúk duzzasztása miatt [8]. A vízszínben ugyanakkor alig fedezhető fel változás. Megállapítható tehát, hogy a mederváltozások értékelésének, a kisvízszínek esésviszonyainak vizsgálata fontos és hasznos, de nem mindig elégséges módszere. Pontos felvilágosítás csak a részletes mederfelvételektől várható. c) A vízszintkülönbségek vizsgálata A mederváltozások további vizsgálati módszereként meghatároztuk az egyes fkm szelvényekben, különböző években, közel azonos vízhozamoknál rögzített vízszintek д H magasságkülönbségeit (4. ábra). Az 1961 — 65., illetve az 1963 — 65. évi vízszintek különbsége 20 — 30 cm-re tehető. Ahol ettől kiugróan eltérő értékek jelentkeznek, ott a mederben valamilyen változás történt. Az 1961 - 63. évek közötti változások a két görbe (folytonos és szaggatott) függőleges különbségével jellemezhetők: így pl. feltöltődés volt az 1809 és 1819 fkm-nél — összhangban az előző pontokban tett megállapításokkal. 1963-65. évek között feltöltődés mutatkozik az 1848, 1824 és 1816 fkm-eknél. * * *