Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

104 Gábos L.—Orlóczi I ,—Tóth J. 3. A városi, közművi szennyvíz jellemzői A csatornahálózattal összegyűjtött szennyvizek kezeletlensége súlyos köz­egészségügyi és vízminőségi probléma. A feladat megoldására vonatkozó tanulmányi munkához kapcsolódva 1964- és 1965-ben vizsgálatokat végeztünk a városi közmüvi szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározására. A vizsgálatok során mértük és kémiailag elemeztük a főgyűjtő Szoboszlói úti szelvényén és a Kishegyesi úti záporkiömlőn elfolyó szennyvízmennyiséget. A vizsgálati helyeket és eredménye­ket a 2. ábrán és a táblázatokban I. és II-vel jelöltük. Az első mennyiségmérés 1964. október 7-től 10-ig tartott. A vízhozammérést Zsesztovszkij-típusú forgószárnyas sebességmérővel folyamatosan — az I. szelvény­ben óránként, a II. szelvényben kétóránként — váltott mérőszemélyzettel végeztük. A 72 órás adatsorból — egy napra vonatkozó — órás átlagokat számoltunk. Az I. mérési hely így szerkesztett jelleggörbéjét a 3. ábrán mutatjuk be. (Megjegyezzük, hogy forgószárnyas műszerrel nem célszerű a nyers szennyvízben mérni, mert gya­korlott személyzet és gyakori tisztítás esetén is hibát okoz a vitorlára akadó uszadék.) 1965-ben három alkalommal — június 28 — 30, augusztus 12 — 14 és október 11 — 13-án végeztünk részletes, 48 órás folyamatos vizsgálatot. A vízhozamot ebben az évben már nem forgószárnyas sebességmérővel, hanem mérőbukókkal mértük. A főgyűjtő I. és a záporkiömlő II. szelvényébe egy-egy éles szélű, derékszögű fa mérőbukót épí­tettünk, amelynek 0,9 m hosszú vaslemez éle volt. A felvízszintek észlelésére perforált vascsövet helyeztünk el, amelyben úszóra szerelt állítható indexű mérőléc mutatta 3. ábra. Az I960, évi szennyvízmennyiség-mérések óránkénti átlagértékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom