Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Bogárdi István-Nagy Edit: Esőszerű öntözési szárnyvezeték és öntözőtömlő hidraulikai vizsgálata

Esöszerű öntözés szárnyvezetéke 97 amelyből valós vízhozam nem számítható. 1 = 50 m esetén elegendő pontosságot kapunk, ha í = 0, 1 és 3-t vesszük figyelembe, de 1 = 100 m hosszúságnál az összes tagra szükség van. Végezetül a jelleggörbék használatával kapcsolatban megjegyezzük: ha ismerjük a Q vízhozamot, az adagoláshoz szükséges nyomást csővezeték elején (г/;) két lépésben kapjuk: 1. б = Яг

/о) jelleggörbékből meghatározzuk a fellépő nyomást, a csővezeték végén: г/о2. A (3) egyenletből számítjuk a keresett ;/; nyomást. Természetesen vízszintes terepen, vagy lia g = 0 közelítés megengedhető, az (5) egyenletből közvetlenül az iji értéket kapjuk. Esőszerű öntözési üzemben az ellenőrző nyomásmérőket a szárnyvezetékek végére szokták elhelyezni, mert így ellenőrizhető a megengedett legkisebb nyomás és a 6. ábrán példaként bemutatott jelleggörbék alapján — adott tereplejtésnél — a szárny vezet ék teljes vízhozama. 6. Összefoglalás A tanulmányban közölt eljárás lehetőséget nyújt szárnyvezetékek és öntözőtömlők nyomáseloszlásának és jelleggörbéjének meghatározására. Elektronikus számológép segítségével igazoltuk, hogy folyamatos vízkivétel feltételezése megengedhető, mert a pontos megoldáshoz képest elhanyagolhatóan kicsi hibát eredményez. Tekintettel az elektronikus számológépek egyre fokozódó jelentőségére, bemutattuk a gépi számolás alapját képező blokk-diagramot is. Az eddigi vizsgálatok [1, 2j folytatásaképpen általános esetre (g^O) megoldottuk a (2) differenciálegyenletet [(3) egyenlet], majd felírtuk a jelleggörbékre vonatkozó alapösszefüggést [(6) egyenlet]. 7 vízügyi Közlemények 7. ábra. Öntöző-tömlő jelleggörbék Рис. 7. Характерные кривые оросительных шлангов Fig. 7. Performance curves for irrigation hoses