Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet - Bogárdi István-Nagy Edit: Esőszerű öntözési szárnyvezeték és öntözőtömlő hidraulikai vizsgálata
Esőszerv, öntözés szárnyvezetéke 95< Mint az előző pontban is láttuk, a (3) egyenlet nem osztható végig y 0-val, így a nyomáseloszlást befolyásoló változók: y = f(x, В, o, ij 0) Q A számítást megkönnyíti, hogy az együtthatókban B 3 és hatványai szereУ о pelnek. <7 = 0 esetben (vízszintes terep) a (3) egyenlet leegyszerűsödik, mert C, = 0, C 2 = 0, B 3 C 3 = —, C 4 = 0, C 5 = 0. Ekkor már i/ 0-val is végigoszthatunk: 96 y B 3 ( В 3 \ Г121 1 +И +1 (4 > Szárnyvezetékek méretezéséhez különösen akkor használhatjuk előnyösen a (4> egyenletet, ha nincs meg az [1] irodalomban tabellázott és felrajzolt Bx = f\ — \Vo pontos megoldás. Egyébként a Bx = f\ — I függvény képlete közvetlen számolásra VjJ nem is megfelelő, mert az — értéket burkoltan tartalmazza. Uo Szárnyvezetékek és öntözotömlők méretezéséhez — a nyomáseloszlás ismerete mellett — jelleggörbéjük is szükséges, amely megadja vízszállításukat a vezeték egy jellegzetes helyén levő nyomás függvényében. q — 0 esetre megállapítottuk, hogy ha ez a jellegzetes hely a cső eleje (x = l), a jelleggörbék egyenlete a következő : = (5 > у ahol az ismert jelöléseken kívül t 2 — függvénye és táblázatból kivehető [1]. Уо Különösen öntözotömlok esetén, a kis üzemi nyomás miatt, tereplejtés hatása ritkán hanyagolható el. A megoldás során a (3) egyenletből indulunk ki és x szerint deriválunk : 5 Q + y' = Cx 2 ^(í + 3)С,х' i=0 x = l helyen, a cső elején a nyomásvonal esése kifejezhető, a keresett vízhozammal: < , б 2 Visszahelyettesítve : Ebből: í = 0 Q = 1 5 K 2-Cl 2^(i + 3)Cili (6) i= о Ha figyelembe vesszük, hogy а С együtthatók B, g és y 0 függvényei, a (6) egyenlet a lyukasztott csővezetékek jelleggörbéinek általános egyenlete. Látható, hogy ebben az esetben a vízhozamot nem lehet a cső elején (x = l) levő piezométerikus nyomással kifejezni, hanem csak az x = 0 helyhez (csővezeték vége) tartozó nyomással. Q=f{y o)
