Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.3. Benkovits F.-Törőcsik Gy.: Árvízvédelem a Budapest környéki Dunaszakaszon
196 Benkovits F.—Törőcsik G y. Pest-Északon a védvonalak a Megyeri csárda és az Árpád híd között töltés jellegűek. A mentett oldalon már korábban, az árhullám kezdetén fakadóvizek jelentkeztek és a töltés is rövid időn belül átázott. A töltéstestet mintegy 1100 fm hosszon, a mentett oldalon homokzsákkal támasztották, és a töltés mögötti területet is feltöltötték. A sSzilas patak jobbparti töltését meghágta a víz a Váci út—Óceánárok között. A felszíni Vízmű védelmére 920 crn-es magassággal végleges jellegű körtöltés épült. Pest-Közepén a partfalak kiépítettsége miatt Buda-Középhez hasonlóan csak az alsórakparti utak elzárására és a veszélyeztetett raktárak kiürítésére került sor. A Lánchíd alatt a villamos aluljáróban a forgalmat 760 cm-es vízállásig tartották fenn (a támfal teteje 800 cm-es vízszintnek felel meg), azután az elárasztás lassú vízbeeresztéssel megtörtént. Pest-Délen veszélyes szakasz volt a Kvassay-zsilip és környéke. A zsiliphez csatlakozó töltés megtámasztására 1600 to homokos kavics eleválásával a töltés mentett oldalán háttöltés készült. A Margit-sziget altalaja vízáteresztő homokos kavics, ezért a mélyebb pontokon a víz korán feltört. Így, bár a sziget védművei a tetőző vízállásnál magasabb árvizek ellen is védelmet nyújtottak, a 845 cm-es tetőző vízállásnál a fakadóvíz a Nagyszálló, a szigeti romok és a Szabadtéri színpad környékét is elöntötte. A szigeten a védekezés a Nagyszálló előtti töltés homokzsákos megtámasztására és a gát, valamint a szálló közötti területen ellennyomó-medence létesítésével, óvatos szivattyúzással a feltörő vizeknek a szálló padlószintje alatti tartására szorítkozott. A védekezés során Nagybudapest hullámtéri területéről 660 családot 2100 fővel telepítettek ki. Elöntésre került a nagyobb hullámtéri területekből: A III. ker. Római-part (Duna és Vöröshadsereg út—Nánási út között), III. ker. Óbudai Hajógyári sziget, XXII. ker. Spartakus gát által védett lakóterület, XXII. ker. „Béke" tsz nyárigátja által védett mezőgazdasági terület, IV. ker. Szilas-pataktól északra Dunakeszi határáig, IV. ker. Egyesült Izzó uszoda és üdülőpart ; IV. ker. Palotai sziget és Népsziget, XIII. ker. Angyalföldi kikötő (részlegesen) és XXI. ker. csepeli szigetcsúcs mezőgazdasági művelésű területe. c) Budapest—Dunaföldvár szakasz Dunafüred—érdi árvédelmi szakasz (6) A két öblözet töltései jégnélküli árvíz esetén aránylag megfelelő méretűek, azonban mindkét gátőr járásban az altalaj, valamint rejtett építési hibák miatt helyenként káros jelenségek fordultak elő. Az érdi szivattyútelep előcsatornájában a mentett oldali aknától 10 m-re buzgárcsoport működött. Ezen a helyen a buzgárosodási folyamat már az 1956. évr árvíz alkalmával is jelentkezett. Az árvíz után a folyós homok talajban épített csatorna (Sulák árok) medrét a szivattyúteleptől
