Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
4. Az 1965. évi dunai árvízvédelem tapasztalatai és a gátak megerősítésének kérdései - 4.2. Ihrig Dénes: A dunai árvédelmi gátak megerősítésének kérdései
4.2 A DUNAI ÁRVÉDELMI GÁTAK MEGERŐSÍTÉSÉNEK KÉRDÉSEI IHRIG DÉNES 1 1. A dunai árvédelmi gátak jellemzői és a gátakban végbemenő vízmozgás A dunamenti árvédelmi töltések a múlt század végén és a század elején kialakított, összetett trapéz alakú szabvány szelvények szerint épültek. Keskeny (4—5 m) koronaszélességhez megadták a vízfelőli rézsű legkisebb értékét (r v — 3), a mentett oldalt pedig úgy alakították ki, hogy a töltés átázásának a mértékadó (legmagasabb) árvízszinthez tartozó határvonala az árvíz tartama alatt ne lépjen ki a töltésből. Az átázásnak ezt a határvonalát a szabványszelvény megállapításánál általában 1 : 4— 1 : 7 hajlású egyenesnek vették fel, és — hogy ez a töltéstestben maradjon — az r m — 2 mentett oldali rézsűt ugyancsak szabványszerűen 1—1 m magasságonként 4—4 m széles padkákkal szakították meg úgy, hogy a legfelső padka 1 m-rel volt alacsonyabb a mértékadó árvízszintnél (1. ábra). Később a töltések méretét a mértékadó árvízszín változásának megfelelően változtatták, legtöbbször azonban csak a koronaszint megemelésével anélkül, hogy az egész töltést — tehát a padkákat is — a szabványszelvénynek megfelelően megemelték volna. Ennek a töltésszabványszelvény eltorzulása és relatív meggyengülése lett a következménye. De a szabványszelvény is kisebb-nagyobb módosuláson ment keresztül (pl. azokon a szakaszokon, ahol a jegesárvizek a dominálok, a vízfelőli rézsűt megtörték, és voltak olyan kísérletek is, hogy a töltést a hidrodinamikai és talajmechanikai követelményeknek megfelelőbb módon alakítsák ki). Végeredményben az 1965. évi dunai árvíz a már több mint száz éve fennálló árvédelmi töltések nagyrészét — az idők folyamán végrehajtott erősítések után is — a régi szabványalakban, de igen sok helyen a szabványszelvény elgondolásához képest meggyengült alakban találta. 1 Ihrig Dénes mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főosztályvezetője (Budapest).
