Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
4. Az 1965. évi dunai árvízvédelem tapasztalatai és a gátak megerősítésének kérdései - 4.1. Breinich Miklós: A dunai árvíz elleni védelem tapasztalatai és értékelésük
306 Breinich Miklós vizenyős altalaj. A töltéslábak környéke, — ahol a kőmegtámasztásokat alkalmazták — nehezen száradt ki és az átázott talajon a gépek nem tudtak dolgozni. A zsák és kő mellett az acél Pátria-lemez alkotta a védekezés harmadik legfontosabb anyagát. Hazai viszonyok között még sohasem került sor ilven tömeges arányú alkalmazásukra. Összesen 10 km hosszú acélgát védte a legveszélyeztetettebb szakaszokat. A Pátria-lemezekből készült szádfalak (célszerű az így készült lemezsort szádfalnak nevezni, jóllehet a Pátria-lemez nincsen szádolva) gazdaságosan leverve jól beváltak. Érdekes, hogy ugyanakkor a hagyományos fapallóból készült szádfalazásra sehol sem került sor. Ugyancsak nem használtak sehol sem ebből kifolyólag kézi cölöpverő-berendezést sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gátőrházaknál tárolt faszádpalló-készlet, valamint a kézi védőberendezések zöme selejtezhető. Ezzel egyidejűleg természetesen fejleszteni kell az igazgatóságok árvízvédelmi osztagainak felszerelését, létszámát, hogy azok korszerű gépi eszközeikkel a jelentkező igényeket maradéktalanul kielégíthessék. A gépesített árvízvédelmi készenléti osztagok — amelyek a védekezés rohamcsapait alkották — igen eredményes munkát végeztek. Az osztagok gépi felszerelése kielégítő volt, a présléggel működő kalapácsok és verők erre a célra kiválóan alkalmasak, és a jelenleg alkalmazott gépi verők nem okoztak a töltésben káros rezgéseket. Az árvíz alatt próbálkoztak több (4—6) acéllemez közös verőfejjel végrehajtott egyidejű leverésevei is. Ez a módszer azonban nem vált be. Egyrészt túlságosan nagy rezgések keletkeztek a töltésben a természetszerűleg nagyobb verőkos ütéseitől, másrészt a lemezek vezetését sem sikerült biztosítani, így azok vízzárása nem kielégítő. A jelenlegi Pátria-lemez szelvénynél a csoportos verés nem javasolható. A nagytömegű szádfalazásra a vízügyi szolgálat nem volt felkészülve, így az árvíz alatt gyártottak le soronkívül mintegy 25 000 darab Pátrialemezt. Az eredetileg rendelkezésre álló készlet jórészt négy méteres darabokból állt. A hosszantartó vízállás következtében azonban hosszabb méretűek felhasználására is szükség volt, így az új gyártásban jórészt 6 és 8 m-es Pátria-lemezek készültek. Sok helyen helyszíni hegesztéssel is hoszszabbították a Pátriákat. A Pátria-lemez nagy előnye az egyszerű szelvénykiképzésben rejlik, amely biztosítja sokoldalú felhasználását, egyszerű és gyors leverését és nem utolsó sorban — mint ezt az árvíz is igazolta —, ha erre szükség van. gyors legyártását. Sokszor szükség lehet azonban — elsősorban műtárgyak környezetében, vagy más kényesebb helyen — olyan szádfal készítésérc is, amely ténylegesen szádolt, tehát tökéletes vízzárást biztosít. A jövőben meg kell vizsgálni könnyű szelvényű, de a Pátria-lemeznél jobb vízzárást adó szádlemez rendszeresítésének lehetőségét, esetleg a jelenlegi szelvény vízzárósága is fokozható a lemezeket alul-fölül egymáshoz szorító, egyszerű záróbilincs, illetve papucs alkalmazásával.
