Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.6. Szilágyi Elemér: Árvízvédelem Mohács térségében

Árvízvédelem Mohács térségében 273 4. A szerzett tapasztalatok rövid összegezése A mai anyagi és technikai felkészültség mellett is a töltések megismerésének még mindig legolcsóbb módja a múlt, a létesítés körülményeinek, az építési módoknak maximális tanulmányozása. Minden adottságunk meg volt nagyobb vízállás rombolásának is ellenállni, mégis sokkal nagyobb lett volna a feladat már viszonylag kicsiny, egy-két deciméteres vízállásemelkedésnél is, ami ugyan most elmaradt, de aminek lehetősége nem kizárt. Ami az egész védekezést jellemezte, az, hogy romló árvédelmi szakaszainkon gondos, kiegyensúlyozott előrelátó munka folyt Ahol csak töltésromlás jele mutatkozott, máris erősítettek, így mindig csak akkora feladat maradt azonnali beavatkozásra, amire meg volt az erő. Az eredmények nagyon is tudatos és nem véletlen eredmények. A nem pazarló, de nagyvonalú vezetést a jó védekezésnek legszükségesebb kellékeként ismertük meg. A pillanatnyi igénynek mindig a két-háromszorosáról kellet gondoskodni ahhoz, hogy elegendő erő és anyag álljon az adott pillanatban rendelkezésre. A tehergépkocsi szállításnál ma még nincs összhang a bérezés, díjazás, teljesítmény és a védelem érdeke között. Ha honvédségünk erőtartaléka tudja pótolni a közerőt, akkor a közerő alkalmazását a minimálisra kell csökkenteni. Beszámolónk kifejezetten védekezési szakmai jellegű, mégis említést kell tenne, hogy az elmúlt védekezésnél a bajtársiasság, a társadalmi összefogás és a társadalom nagyfokú anyagi támogatása voltak azok a döntő tényezők, amelyek eredményeinket megalapozták. \ 38