Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.6. Szilágyi Elemér: Árvízvédelem Mohács térségében

258 Szilágyi Elemér azonban hálásnak bizonyult, mert az 1 m-rel magasabb víznél sem volt baj e szakaszon, csupán ivóvíz tisztaságú csurgásai voltak. A bordás kőterhelésnek nagy előnye, hogy a töltés mindenkori állapota áttekinthetőbb. Míg a zsákkal való terhelés alkalmazása úgyszólván minden helyen és mindenkor indokolt, a kő terhel és alkalmazása csak akkor, ha a víziúti szállítás és a gépi rakodási lehetőségek adottak. A védelemvezetésnek ezzel számot kell vetni, amikor alkalmazásukról dönt. 2. Az ellennyomó medencék célja, hogy a hidraulikus nyomások hatására fellazult mentett oldali terepet védje a talajtöréssel szemben. A töltés lábközeli 30—40 m széles sávja az, amelyen a hidraulikus nyomások különösen hatnak, és hatásuk eleinte csak nagy szivárgó vízhozamban jelentkezik. A talaj törés jele a kifejlődőben levő buzgár, a sok egymáshoz közeli egy-két cm átmérőjű — általunk mikrobuzgárnak nevezett — buzgártevékenység. A védvonalon ilyen terepfellazulás, intenzív vízfelfakadás és altalaj szivárgás ellen ellennyomó medencékkel védekeztünk és a védekezés sikeres volt. Vita tárgya volt, szabad-e a töltéslábhoz szorítani a vizet. Amíg az ellennyomó medence töltéslábhoz szorított vize a töltésben nem duzzaszt vissza, addig az a töltésre nem káros, a buzgártevékenység, talajfellazulás pedig megakadályozható. Területünkön buzgárosodás volt minden olyan helyen, ahol valami áttörte a természetes fedőréteget és ezáltal a nyomás alatti áramló viz a felszínre jutott. (10. és 11. ábra). Ez volt tapasztalható kutaknál, vermeknél, pöcegödröknél, pincéknél, házak alapozása mentén. Ellene legjobb védekezés volt ellennyomó medence kialakítása, vigyázva azonban arra, hogy a medence mérete, 10. ábra. Kisebb buzgárok sora Fig. 10. Series of small boils Bild 10 Eine Reihe von kleineren Sandquellen