Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

Árvízvédelem a középdunó.ntúli szakaszon 223 megtámasztás együttes hatásaként a rézsű lesuvadás veszélye megszűnt. A 2+650 szelvény környezetében bekövetkező és talajtörés kifejlődésével fenyegető jelenség elhárítására kombinált módszert alkalmaztunk. A felszakadni készülő felületet többrétegű hézagmentes homokzsák paplannal borítottuk le, majd erre nagytömegű kőterhelést helyeztünk el. Ezt követőleg, több lépcsőben, az ellennyomó medencék sorozatát építettük ki, melyeknek a terhelés fokozásán kívül a fellépő buzgárok működésének csökkentése is feladata volt. A töltéstest átázásának mérséklése céljából és biztonsági okokból a vízoldalon Pátria szádfalat is lehajtottunk. Megjegyzendő, hogy a Pátria szádfalnak a töltéstest átázás csökkentése tekintetében nem volt mérhető hatása. A kialakított építési sorrend helyesnek bizonyult, mert a felemelt fedőréteget az alkalmazott terheléssel vissza lehetett nyomni, majd később az ellennyomó medencék vizével részben a terhelést fokozni, részben a buzgárok anyagkihordó tevékenységét mérsékelni lehetett. Egyébként a Tolna megyei védvonalaknak kétségtelenül a 2-j-650 szelvény környéke volt legveszélyesebb pontja, ahol gyors és hatásos beavatkozás nélkül valószínűleg töltésszakadás következett volna be. A különféle helyeken fellépő buzgárok ellen a hagyományos, homokzsákból készített szabályozott vízszintű ellennyomó medencéket alkalmaztuk. Ezek alkalmazásával különösebb probléma nem merült fel. A műtárgyak melletti, vagy alatti átfolyások esetében kielégítő eredménnyel alkalmaztuk az ellennyomó medencéket. Ezeket részben homokzsákból, részben kőből, részben Pátria-lemezfalból alakítottuk ki. A lankóczi szivattyútelep és a paksi zsilip esetében a belvízszivattyúzás mérséklésével magasabb alvíz nívót állítottunk elő, s így kívántuk az átáramló víz mennyiségét, illetve sebességét mérsékelni. Mint az előzőekből látható, a védanyag fő tömegét a föld, a homokzsák, a Pátria-lemez és a műo,nyag fólia képezte. A követ viszonylag nem nagy mennyiségben használtuk. Ennek oka elsősorban a vízi szállítás rendkívüli nehézségében rejlett, másrészt abból a megfontolásból származott, hogy a védekezési munkák befejezése után a nagytömegű kőanyag összegyűjtése és kiszállítása, különösen a szállító útvonalaik gyengesége, valamint a várható helyreállítási munkák okozta akadályok miatt, igen nagy nehézségbe ütközik. 5. Az árvédekezés legfontosabb tapasztalatai és tennivalók Bár az árvízvédelem szervezete általában kielégítően működött, mégis szükséges egyes vonatkozásokban annak továbbfejlesztése. 1. A felső vezetőszervek egységes tájékozódását zavarta az a körülmény, hogy az alsó szervektől bekért jelentések nem voltak összhangban egymással. Hiba volt az is, hogy ugyanabban a tárgyban több felső szerv kért jelentést. Kívánatos tehát, hogy a jelentőszolgálatot felső szinten egybehangolják.