Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

3.4 ÁRVÍZVÉDELEM A DUNA KÖZÉPDUNÁNTÚLI SZAKASZÁN KARÁSZI KÁLMÁN— PHILIPP ISTVÁN— DR. ZSUFFA ISTVÁNi A dunai árvíz elleni középdunántúli védelem. Arvédelem a Duna mentén az 1465—1614 fkm között. 'Árvédelmi vonalak hossza: Duna jobbparton: 117 km (Betorkolló mellékvízfolyásokon: 102 km) Arvédelemre mértékadó dunai vízmércék: Budapest (Op = 95,64 m), Paks (Op = 86,06 m), Baja (Op = 81,72 m). Védett összes terület: 49 300 ha. Árvédelmi szervek: Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szé­kesfehérvár) (Dunamentén 3, mellékvízfolyásokon 3 árv. szakasz). 1. Az árvízvédelmi vonal leírása Az 1965. évi dunai árvíz a középdunántúli dunai védvonalakat nem egyenlő mértékben vette igénybe. A kialakult vízmagasságok és tartós­ságok ugyan szükségessé tették a gátrendszer teljes hosszán Ercsitől Bajáig (a Bölcske—Madocsa-i nyárigáttal együtt mintegy 250 km) a védekezést, annak súlya azonban elsősorban a Dunaföldvártól délre eső védszakaszokon volt, míg az 1613—1594 fkm között levő 32 km hosszú Ercsi—Adony kö­zötti különálló védelmi vonal lényegesebb védelmi feladatot nem jelentett. A Dunaföldvártól délre eső szakaszon a védművek az alábbi tagolt­ságban helyezkednek el: 2 1. Szekszárd—Báta-i Duna jobbparti és Sió jobbparti védszakasz 48,3 km 2. Karaszifok—Paks-i Duna jobbparti védszakasz 36,6 km 3. Góga—Medina-i Sió balparti, Nádor két parti védszakasz 51,1 km 4. Sióagárd—Simontornya-i Sió balparti védszakasz 51,1 km 1 Karászi Kálmán oki. mérnök a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője (Székes­fehérvár). Philipp István oki. mérnök a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes íő­^nérnöke (Székesfehérvár). Dr. Zsuffa István oki. mérnök, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológus csoport­vezetője (Székesfehérvár). 2 A sorszámok az 1. ábra szám jelöléseivel azonosak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom