Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.1. Sipos Béla: Az árvízvédelem országos szervezése és az 1965. évi árvízvédekezés

248 Sipos Béla tett oldali töltésrézsű szemmel láthatóan kiszáradt. Nem volt kisebb fontos­ságú a műanyagfólia a töltés alatti átszivárgások csökkentése, valamint a buzgárok megszüntetése terén is. De sikerrel alkalmazták homokzsákokból készült nyúlgátaknál, valamint előregyártott elemekből készített ellennyomó medencék vízzárásánál is. A fóliával történő bevédés költsége csak 20—25%-a a Pátria szádfalak költségének, viszont annál lényegesen gyorsabban hajtható végre. 3. Magyarországon soha ilyen nagy mértékben nem alkalmazták a Pátria­lemezekből készült szádfalakat. Körülbelül 36 000 db Pátria-lemezt építettek be a védekezés folyamán. Ilyen mérvű szádfalazás végrehajtására nem voltunk felkészülve, és annak ellenére, hogy az árvíz tartama alatt egy újabb osztag felállítására is sor került és a honvédségi osztagok is segítettek, a verés üteme nem mindig volt kielégítő. A vízügyi árvízvédelmi ostzagok szádfalazási se­bességét fokozni kell, mert egy-egy osztagnak a jelenlegi 30—40 m/nap tel­jesítménye adott esetben nem kielégítő, ezért nagyobb telj esi tményű felszere­lést igényel. Az árvédekezés műszaki adatait a III. táblázat tünteti fel. 4. Az árvíz rendkívüli tartóssága követelően írta elő о töltések és a köz­vetlen környezetük állapotának és viselkedésének fokozott figyelését. Az Országos Árvíz- és Belvízvédelmi Szabályzatban kötelezőleg előírt lét­számú segédőri személyzet az árvíz tartóssága folytán folyamatosan jelentkező aggasztó jelenségek észlelésére és azonnali jelentésére képtelen lett volna. Ezért a központi vezetés a figyelőszolgálat megerősítését rendelte el. Gátőr­járásonként a szabályzatban előírt 6 fő helyett a veszélyeztetettségtől függően 20—25 katona vette át a figyelőszolgálatot úgy, hogy két-két katona egy-egy szakképzett polgári segédjárőrrel járta be és figyelte a maximum 1—2 km hosszú felügyeletükre bízott szakasz. A megerősített létszámú, kis hatósugarú ultrarövidhullámú (URH) adó-vevő készülékekkel ellátott járőrök figyelték méterről méterre az árvízvédelmi töltést és közvetlen környezetének viselke­dését, és az észlelt jelenségekről időveszteség nélkül URH-on értesítették a legközelebbi gátőrháznál levő ügyeletest. Merőben új eljárást jelentett a helikopterek alkalmazása a figyelőszolgá­latban. A figyelésnek ezt a módját először a szigetközi védelmi vonalak men­tén vezették be. A helikoptereket később az alsó szakaszokon is jó eredmény­nyel használták. De nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a felderítésben a vízügyi szolgálat repülőgépei is, amelyeket szükség szerint más szervek repülő­gépei is kiegészítettek. Fontos hidrológiai adatokat szolgáltattak a védekezésnek a töltésállapot megismeréséhez az igazgatóságok hidrológus mérnökei vezetésével kialakított észlelő- és mérőcsoportok, valamint a kormánybiztos által kiküldött szak­értő mérnökökből álló figyelőcsoportok. A védekezés során többször sor került a légi fényképezésre is, ami egy­részt jó tájékoztató adatokat szolgáltatott a kormánybiztosságnak, másrészt a védvonalak továbbfejlesztéséhez és a hullámterek hasznosításához nyújta­nak segítséget. Az éjszakai árvédekezési munkát megkönnyítő nagyfényerejű világítás érdekében az áramfejlesztő aggregátorok rendszeresítésével biztosították, hogy mindazokon a védelmi szakaszokon, ahol hálózati áramellátás nem lehetséges, rendelkezésre álljon sz elektromos világítás. A kézi világítás megoldását jelen­tették az akkumulátoros nagyfényerejű lámpák. 5. A magyar árvédekezési szervezet egyik legfontosabb szervezeti egy­ségei: az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet és a 11 vízügyi igazgatóság Ár­védelmi Osztaga (a 12. vízügyi igazgatóság, a Nyugatdunántúli (Szombathely) nem rendelkezik árvédelmi osztaggal). Az első osztagot még az 1950. évben Budapesten az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet állította fel, és fokozatosan állítottak fel az igazgatóságoknál is árvédelmi osztagokat, a legutolsót, a 13-at, ennél az árvíznél. Egy-egy osztag létszáma az osztag vezetőjével és helyettesével együtt 52 személyből áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom