Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.3. Dumity Sztevan: Az 1965. évi dunai árvíz Jugoszláviában

A dunai árvíz Jugoszláviában 137 között nagymértékben át volt ázva (5. ábra). Jóval nagyobb hatásfokot értek el a szívó-nyomó kotróval. A kamaristei gátszakadásnál érdemes megemlíteni, hogy később, amikor a víz visszahúzódott és a szakadás helye száraz maradt, az árvédelm itöltés nyomvonalán 6 régi fatuskó volt látható, amelyek az árvédelmi töltésbe épültek be, és ami egyszersmind fényt vetett ezen a helyen a gátszakadás okára. 3. A Mladenovo-i gátszakadás A Duna menti magaspartnak kb. 4 km hosszban Mladenovo alatt egészen az árvédelmi töltésig, amely az ún. „alsó rét"-et védi, nem volt meg a szükséges magassága. Ezért nyúlgátat emeltek a part mentén, valamint egy lokalizációs vonalat arra az esetre, ha az első vonal átszakad. Ezeket főképpen homokzsákokkal építették, és a további erősítés, valamint magasítás párhuzamosan folyt. Azon a helyen, amely a 3. ábrán fekete nyíllal van jelölve az árvédelmi töltés elején, hirtelen süllyedni kezdett a természetes part, és a gátszakadás közvetlenül a magasparttal való csatlar kozásnál jött létre. Az első eset, amikor a kiöntött víz elfogása a meglevő mély völgyön és belvízcsatornán keresztüli gyors beáramlás miatt nem sikerült. Ebben a helyzetben a medence feltöltődése a felső északi rész felől az alsó déli rész, az ún. „alsó rét" felé folyt le úgy, hogy a Duna menti árvédelmi töltést, amely az „alsó rét"-et védte felhagyták, és az új védvonal létesítése Bács—Palánka felé tolódott el. Az a felhagyott töltés azonban, amely az „alsó rét"-et védte, nem tartott ki addig, amíg a víz az elárasztott medence és a Duna vízállás között kiegyenlítődött, hanem másnap 1965. június 24-én átszakadt és így az elárasztott medence feltöltése meggyorsult. Az árvíz gyors előrenyomulása miatt az egész gépi felszerelést Bács—Palánkáig vonták vissza, ahol gyorsan és idegfeszítő állapotban megszervezték a város védelmét. Az árvíz lokalizálását és Bács—Palánka védelmét a dunai magasparton a várostól nyugatra, majd a várostól északra mintegy 6 km hosszban a vasúti töltés mentén az obrováci útig nyúlgátakkal végezték. A vizet az elárasztott medencéből 2 helyen eresztették ki, ahogy azt a 3. ábrán a nyilak mutatják. Bács—Palánka védelme sok erőfeszítést igényelt, igen nehéz volt és bizonytalan, mert egyidejűleg nagyon hosszú fronton, több mint 14 km-en a magas Duna-parton folyt a védekezés nyúlgátakkal. Ezeket úgy, ahogy a vízállás emelkedett, állandóan magasítani és erősíteni kellett, elérték a 2 m magasságot is, ezért már foglalkozni kellett a Novi Szád megvédésére irányuló intézkedések megtételére is arra az esetre, ha Bács—Palánkánál a védvonal nem tart ki. 4. A Cselarevo-i gátszakadás Ilyen intézkedések közben következett be két nap múlva a gátszakadás Novi Szád felett Cselarevo településnél az árvédelmi töltés megcsúszásával (6. ábra). A víz igen gyorsan előrehatolt és veszélyeztette