Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

86 Body К.— Csorn a J —Károlyi Z.—Szilágyi J. akkor kapnánk meg, ha a kezdeti állapot — 1965. március 1. — és a végső állapot — 1965. augusztus 31. — közötti időszakban a mederben tárolt vízmennyiséget is figyelembe vennénk. A mederben tárolt víz­mennyiségek figyelembevétele finomítaná az adatokat, bár az adatok egymáshoz való viszonyán lényeges változást nem okozna. 6. Az árvíz levonulását befolyásoló töltésszakadások Magyarország területén az 1965. évi árvíz töltésszakadást csak a Rábánál okozott. A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz csehszlovák oldalán két nagy gátszakadás volt, melyek már lényegesen befolyásolták a tetőző szintek kialakulását. Jugoszláv területen is volt öt gátszakadás, amelyek szintén befolyásolták a vízállásokat. A X. táblázatban Összefog­laltuk az árvíz alkalmával bekövetkezett töltésszakadások főbb adatait. 7. A szakadás nélküli tetőzési magasságok meghatározása A csehszlovákiai töltésszakadások hatását és azt a vízállást, ami szaka­dások nélkül előállott volna, a vízállásgörbék kiegészítésével, a többi víz­mércén észlelt vízállások görbéjének összevetésével lehet célszerűen meg­határozni. A tetőzés magassága a szomszédos vízmércék közötti mérce­kapcsolatok segítségével számítható. A kiegészített vízállások alapján számítható vízmennyiségeket ellenőrizni kell a szakadásokon kifolyt és utólag meghatározott mennyiségi értékekkel. A W. ábrán a Rajka—Lábatlan közötti kétóránként észlelt vízállások idősorát tüntettük fel. Ezeken a kiegészítés első fázisa könnyen és jól elvégezhető. A nagybajc.si és gönyüi görbéken, melyek a csicsovi szakadás fölött 3 km-rel, illetve alatt 8 km-rel észlelt vízállásokat tüntetik fel, jól látható a zsitvatoroki szakadás hatása is. A komáromi és az alatta levő görbéken is jól megkülönböztethető mindkét szakadás hatása. Komáromnál a kiegé­szítő vonal meghúzásánál figyelembe vettük, hogy a Vág árvize valamivei hamarabb érkezett oda és ezáltal magasabb tetőzést okozott. A ráfutás miatt Dunaalmástól lefelé a valóságos tetőzés képe fokozatosan módosul. Dunaalmásnál még határozottan kivehető a két szakadás utáni hirtelen apadásból keletkezett két hegyes csúcs, ami Budapestig ellapul, úgy, hogy ettől lefelé egyetlen lapos tetőzés áll elő. Ez a megállapítás azért fontos, mert ha az árvíz tényleg észlelt tetőző magasságából szerkesztenénk mércekapcsolatot, helytelen értéket kapnánk. A két kis természetellenes csúcsot nem szabad ugyanis tetőző magasságnak minősíteni és így a csúcsok nélküli kiegyenlített magasságot kell alapul venni. A szomszédos mércék közti mércekapcsolat mindkét viszonjdatban történt szerkesztésével Budapestre 866 cm-es tetőzési értéket kaptunk. Ez az érték a vízállásgörbék kiegészítése után is helyesnek bizonyult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom