Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
86 Body К.— Csorn a J —Károlyi Z.—Szilágyi J. akkor kapnánk meg, ha a kezdeti állapot — 1965. március 1. — és a végső állapot — 1965. augusztus 31. — közötti időszakban a mederben tárolt vízmennyiséget is figyelembe vennénk. A mederben tárolt vízmennyiségek figyelembevétele finomítaná az adatokat, bár az adatok egymáshoz való viszonyán lényeges változást nem okozna. 6. Az árvíz levonulását befolyásoló töltésszakadások Magyarország területén az 1965. évi árvíz töltésszakadást csak a Rábánál okozott. A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz csehszlovák oldalán két nagy gátszakadás volt, melyek már lényegesen befolyásolták a tetőző szintek kialakulását. Jugoszláv területen is volt öt gátszakadás, amelyek szintén befolyásolták a vízállásokat. A X. táblázatban Összefoglaltuk az árvíz alkalmával bekövetkezett töltésszakadások főbb adatait. 7. A szakadás nélküli tetőzési magasságok meghatározása A csehszlovákiai töltésszakadások hatását és azt a vízállást, ami szakadások nélkül előállott volna, a vízállásgörbék kiegészítésével, a többi vízmércén észlelt vízállások görbéjének összevetésével lehet célszerűen meghatározni. A tetőzés magassága a szomszédos vízmércék közötti mércekapcsolatok segítségével számítható. A kiegészített vízállások alapján számítható vízmennyiségeket ellenőrizni kell a szakadásokon kifolyt és utólag meghatározott mennyiségi értékekkel. A W. ábrán a Rajka—Lábatlan közötti kétóránként észlelt vízállások idősorát tüntettük fel. Ezeken a kiegészítés első fázisa könnyen és jól elvégezhető. A nagybajc.si és gönyüi görbéken, melyek a csicsovi szakadás fölött 3 km-rel, illetve alatt 8 km-rel észlelt vízállásokat tüntetik fel, jól látható a zsitvatoroki szakadás hatása is. A komáromi és az alatta levő görbéken is jól megkülönböztethető mindkét szakadás hatása. Komáromnál a kiegészítő vonal meghúzásánál figyelembe vettük, hogy a Vág árvize valamivei hamarabb érkezett oda és ezáltal magasabb tetőzést okozott. A ráfutás miatt Dunaalmástól lefelé a valóságos tetőzés képe fokozatosan módosul. Dunaalmásnál még határozottan kivehető a két szakadás utáni hirtelen apadásból keletkezett két hegyes csúcs, ami Budapestig ellapul, úgy, hogy ettől lefelé egyetlen lapos tetőzés áll elő. Ez a megállapítás azért fontos, mert ha az árvíz tényleg észlelt tetőző magasságából szerkesztenénk mércekapcsolatot, helytelen értéket kapnánk. A két kis természetellenes csúcsot nem szabad ugyanis tetőző magasságnak minősíteni és így a csúcsok nélküli kiegyenlített magasságot kell alapul venni. A szomszédos mércék közti mércekapcsolat mindkét viszonjdatban történt szerkesztésével Budapestre 866 cm-es tetőzési értéket kaptunk. Ez az érték a vízállásgörbék kiegészítése után is helyesnek bizonyult.
