Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
84 Body К.— Csorn a J —Károlyi Z.—Szilágyi J. tehát a Vág árhullámának megfelelő vízmennyiség már nem jutott el — vagy csak jelentéktelen mértékben — a szakadás alatti szakaszra. Ebből következik, hogy a felső szakasz vízhozamnövekménye teljes egészében a szakadásokon folyt el. c) Az 1965. évi árvíz vízmennyiségeinek, a fajlagos lefolyás értékeinek vizsgálata A vízhozamidősorok alapján lehetőség nyílt arra, hogy az 1965. évi árvíz alatt lefolyt vízmennyiséget meghatároztuk. A vizsgálatba a bratiszlavai, dunaalmási, budapesti, és dombori pusztai szelvényeket vontuk be. A bratiszlavai szelvényre vonatkozóan elfogadtuk a csehszlovák szervek által adott napi vízhozamértékeket. Dunaalmás és Dombori puszta esetében a nagymarosi, illetve bajai vízhozammérési eredmények alapján módosított vízhozamgörbékkel számoltunk. Vizsgálatainkhoz meghatároztuk az egyes szelvényekben lefolyt havi és az árvíz teljes időszakára vonatkozó vízmennyiségek értékét (V), valamint a szelvényekhez tartozó vízgyűjtőterület ismeretében a havi és a teljes időszak átlagos fajlagos lefolyását (q). A számítások eredményeit a IX. táblázat mutatja. A táblázaton feltüntettük az 1951—1960. évek átlagában számolt budapesti havi fajlagos lefolyási értékeket (KÖq 1951—60) is, valamint az árvíz időszakára vonatkozó átlagos lefolyási értékeket. Mind a vízmélységekre, mind a fajlagos lefolyásra vonatkozó értékek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az 1965. évi árvizes időszak rendkívüli módon eltér az átlagos értékektől. A teljes árvízi időszak alatt lefolyt vízmennyiség 1,6-szorosa az 1951—1960. évek átlagában lefolyt évi vízmennyiségnek. Az árvízi időszak átlagos fajlagos lefolyása pedig 9,6 l/s km 2 értékkel nagyobb az átlagos értéknél. összehasonlítottuk továbbá az 1965. és 1954. évi árvizek alkalmával lefolyt összes vízmennyiségeket. Megállapítható, a IX. táblázat alapján, hogy 1965-ben 74,2 milliárd, 1954-ben pedig 14,2 milliárd m 3 víz folyt le, vagyis az 1965. évinek ötöd része. Az 1965 június havában lefolyt vízmennyiség is 4,4 milliárd m 3-rel nagyobb volt, mint az 1954. évi árvíz tömege. Megállapítható a táblázat alapján, hogy az árvizes időszakban Bratiszlava és Dunaalmás között a mellékvízfolyások kereken J0,5xl0 9 m 3 vízmennyiséggel járultak hozzá az árvíz kialakulásához. Dunaalmás és Budapest között kereken 2,7 xlO 9 m 3 vízveszteség jelentkezik az árvizes időszakban. Budapest és Dombori puszta között ez a veszteség kereken 0,1 X 10 9 m 3. Ezek a számértékek igen jó tájékoztatást adnak az árvíz vízháztartására vonatkozóan, meg kell azonban jegyeznünk, hogy a helyes értéket
