Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

70 Body К.— Csorn a J —Károlyi Z.—Szilágyi J. Érdekes a vukovári esések idősora. Itt az áradás folytán 1,5 cm/km­rel volt nagyobb az esés, ami az apadás hatására ugyanennyivel le­csökkent. Ez azt a megállapítást támasztja alá, hogy az árhullámok is­métlődéséből aránylag kevés eséscsökkenés állt elő, bár az sem lebe­csülendő, hiszen 1 cm/km-enkénti eséskülönbség 100 km-en 1 m víz­oszlop tározódását jelenti. Az 5. ábrán feltüntettük az egyes árhullámok összetartozó tetőző értékeinek burkoló görbéit, továbbá az 1. és 6. árhullámhoz tartozó esés­értékeket. Az árhullámok burkoló görbéinek jellege látszólagos ellentétben van a 4. ábrával kapcsolatban levont következtetésekkel, mivel a bur­kológörbék egyes pontjai nem időben összetartozó értékek. Ennek elle­nére ezen az ábrán is követhetők az előzőekben elmondottak. Érdekes a 6. ábrán a Baja—Vukovár közötti szakasz vízszint ma­gasságainak a reggel 7 órás állapotnak megfelelő hossz-szelvényszerű ábrázolása a mohácsi tetőzés időszakában. Ezen az ábrán különös határ­pontként szerepel Bogojevo (Gombos, 1400 fkm). Bogojevótól felfelé június 15—22. között a folyó 50—70 cm-t áradt, lefelé viszont a jelleg megfordult és Vukovárnál június 15-től 19-ig 30 cm-t apadt. Július 19-től 22-ig a folyó ismét áradt és a 30 cm-es apadást megszüntetve visszaállí­totta a június 15-i szintet. Ezek a változások a Dráva vízállásváltozá­sainak és a jugoszláviai töltésszakadások leszívó hatásának tulajdonít­hatók. Ezek a. körülmények befolyásolták a tetőző vízhozamok alakulá­sát és indokolják, hogy a bajai szelvényben végzett vízhozammérések eredményei miért nem adtak a többi szelvényekben végzett mérésekkel megegyező szabályos hurokgörbét. 3. Az 1965. és 1954. évi árvizek tetőző magasságainak összehasonlítása Ha az 1954. évi árvízzel hasonlítjuk össze az 1965. évit, az össze­hasonlítást megzavarja az a körülmény, hogy Dunaremete és Duna­almás közötti szakaszon mindkét árvíznél töltésszakadások befolyásolták a tetőző magasságok kialakulását. Ha azonban csak a nyugati és a déli országhatárnál észlelt, zavartalannak tekinthető vízmagasságokat hason­lítjuk össze, igen szembetűnően adódik, hogy a felső szakaszon Pozsony­nál 70. Rajkánál 48 cm-rel volt az 1954. évi árvíz magasabb, mint az 1965. évi, az alsó szakaszon pedig Adonv—Mohács között az 1965. évi árvíz 58—77 cm-rel emelkedett magasabbra, mint az 1954. évi, A két árvíz közötti magasságkülönbség az ország területén belül tehát 1-30—140 cm-es értéket ért el. Ezt eredményezi az a körülmény, hogy 1965-ben hat nagyobb és még több kisebb árhullám futott rá az Adony—Mohács közötti magas, hullámtereket elborító vízállásra, szemben az 1954. évi magányos ár­hullámmal. А VII. táblázaton feltüntettük a két árhullám jellemző vízállásadatait. Az összehasonlítás érdekében feltüntettük a jelenleg érvényes mértékadó jeges és jégmentes vízállásokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom