Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
68 Body К.—Csorna J —Károlyi Z.—Szilágyi J. értékét, végül a negyedik sorban (völgyelés) a völgyelés vízszintjét tünteti fel centiméterben. Megállapítható a táblázat alapján, hogy például Mohácsnál az első áradás után következő áradások és apadások összegének különbsége már csak 186 cm-rel emelte meg a vízszínt a hatodik árhullám tetőzéséig az első árhullámhoz képest. Ugyanez az érték a bécsi szelvényben 248 cm-re adódik. A vízállások idősora alapján megállapítható, hogy az 1. és 2. árhullám időben gyorsan követte egymást. A 4. és 5. árhullám között, mint a VI. táblázat mutatja, Mohácsnál mindössze 5 cm-t apadt a víz, mire az újabb árhullám odaért. Általában az apadás Mohácsnál mindig jóval kisebb, mint Bécsnél, vagy Bratiszlavánál (Pozsonynál), de az áradás mértéke is jóval kisebb az ellapulás következtében. Az ellapulás a magyar szakaszon bekövetkező tározódás hatását mutatja. Az egymást utolérő ismétlődő árhullámok egymásra halmozódásának folyamata másképpen alakult, mint ahogy a Tisza árhullámainál ismeretes. О Duna esése ugyanis jóval nagyobb, mint a Tiszáé, az árterületek hatása — az arányok miatt — másképp jelentkezik. A telt mederre ráfutó ismétlődő árvíz miatt kialakuló magasabb szint csak az 1965. évi és az 1954. évi magányos árhullám összehasonlítása alapján tűnik szembe, amit egy következő fejezetben tárgyalunk. 2. Esések változásának idősora és az egyes árhullámok tetőző értékeinek hossz-szelvényei Az 1965. évi árvíz lefolyásának jellegét jól tükrözik az esésviszonyok vátozásai is. Az esésviszonyokban bekövetkezett változások rámutatnak arra, hogy az árvíz nem az általánosan ismert körülmények között folyt le. Sok érdekes dologra ad felvilágosítást a 4. ábra, melyben az egyes szelvényekben előálló esések és vízállások idősorát tüntettük fel. Rajkánál, a nagy esésű szakaszon, elég élénken reagál a folyó esése az áradásra, vagy apadásra. Különösen feltűnő az április 10-e és az április 20-a utáni heves esésnövekedés és az, hogy a júniusi tetőzés után 10 cm/km-rel csökkent az esés értéke. Érdekes a gönyüi esésgörbe, mely június elején az áradás hevességének csökkenésére 1—2 cm/km-rel csökken, a szakadások hatására alig változik, de az apadást követő aránylag csekély mértékű áradások hatására 12-ről 15 cm/km-re nő. Nagymaroson 8—10 cm/km között ingadozott az esés, Mohácson 4—5 cm/km között változott. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a mohácsi esésváltozás a kis esés miatt, vízszállítás szempontjából, annyit jelent, mint Rajkánál a 7 cm/km-es esésváltozás. Mohácson az áradás 1 cm-rel növelte az esést, ami alig emelkedik 5 cm/km fölé és az általános apadás hatására is csak 4 cm/km-re csökken. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy az első márciusi árhullámnál 6 cmlkm volt az esés, ami az utolsó júniusi árhullámnál 5 cm-re csökkent.
