Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 45 lődés az utóbbi évtizedben. Ezt nagyrészt a népgazdaság általános fejlődése és megnövekedett erőforrásai tették lehetővé. A nagy mű azonban még nincs és nem is lehet teljesen befejezve. A hidrológusoknak, a vízgazdálkodási szakembereknek azon kell munkálkodniuk, hogy az 1965. évi árvíz tapasztalatait is hasznosítva, egyre magasabb színvonalra emeljék az árvízvédelmi rendszer biztonságát, tökéletesítsék az árvízvédelem szervezetét és műszaki színvonalát. A tapasztalatok feldolgozásának egy-egy állomását jelentették a helyi védelmi központokban folytatott tanácskozások, a hibás töltésszakaszok feltárása és a megrongált töltésszakaszok helyreállítása, végül a Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett nemzetközi konferencia „Az 1965. évi nagy dunai árvíz műszaki tapasztalatai"-ról. A Vízügyi Közleményeknek ez a külön kötete mintegy összefoglalja az árvíz mérnöki értékelését. A hidrológiai események leírásával és elemzésével, a védekezési tapasztalatok és a védelem országos szervezetének ismertetésével, a fejlesztési irányelvek összefoglalásával, végül a szomszédos országokban az árvíz elleni védekezés során szerzett tapasztalatokról adott tájékoztatással a Vízügyi Közlemények méltóan tesz eleget közel kilenc évtizedes hagyományokon nyugvó feladatának. Terjessze minél szélesebb körben az 1965. évi nagy dunai árvíz történetét, műszaki tanulságait és ezzel járuljon hozzá a nagy múltú magyar árvízvédelem jövő fejlődéséhez. IRODALOM 1. Babos Zoltán és Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész.) Vízügyi Közlemények, 1939. 1. sz. p 32. 2. Babos Zoltán és Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Második rész.) Vízügyi Közlemények, 1939. 2. sz. p 227. 3. Töry Kálmán: A Duna és szabályozása — Akadémia Kiadó — 1952. 4. Vágás István: Árhullámok időkvantum elmélete, Hidrológiai Közlöny, 1965. 2. sz. p 61—69. 5. Lampl Hugó: Buzgárképződés és talajtörés, Vízügyi Közlemények, 1959. 1. sz. p 25. 6. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon, Vízügyi Közlemények, 1955. 1—2. sz. p 147, 7. Kresser Werner: A vízhozamok hosszú idejű előrejelzésének lehetőségei és feltételei, Vízügyi Közlemények, 1961. 4. sz. p 437. 8. Szesztay Károly: A Duna vízjárásának előrejelzése, VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények 6., 1959. p 102. 9. Ihrig Dénes—Ubell Károly: Az árvédelmi töltések alatti szivárgás, Beszámoló a VITUKI 1957. évi munkájáról, 1959. p 122—123. 10. Ihrig Dénes: Gátvédelem és korszerűsítésének kérdései. Vízügyi Közlemények, 1963. 3. sz. p 243. 11. Árvédelmi kutatások — VITUKI (kézirat). 12. Galli László: Az árvédelmi szivárgás és talajmechanikai vonatkozásai (Kézirat). 13. Vágás István és Szilvássy Zoltán: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások az 1965. évi szigetközi árvízvédekezésről. Előadás a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjában. 14. Ihrig Dénes—V. Nagy Imre: Ármentesítés. Tankönyvkiadó, 1962. 15. Kovács György: A fakadóvíz elleni védekezés különböző eljárásainak összehasonlítása. Hidrológiai Közlöny, 1946. 2. sz. p 113—123. 16. Károlyi Zoltán: Töltésezett folyóink mértékadó árvízszínei és az árvizekre vonatkozó tanulmányok eredményei, VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények. 3. Budapest. 1957. p 1". 17. Serf Egyed és Sik Jenő: Az 1954. évi júliusi dunai árvíz lefolyása és a védekezési munkálatok. Vízügyi Közlemények, 1955. 1. és 2. sz. p 7. 18. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén, Vízügyi Közlemények. 1932. 2. sz. p 3. 19. Ihrig Dénes: 1956. évi dunai jeges árvíz Magyarországon, Vízügyi Közlemények, 1956. 4. sz. p 243. 10. Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon, Tankönvvkiadó, 1960.