Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

Az 1965. évi árvíz 39 Elsősorban az árvédelmi töltésekkel nem védett területeken, de helyenként az ármentesített területeken is, jelentős károk elhárítását teszi lehetővé a községi belsőségek védelmére épített körgát. Az 1965. évi nyugatdunántúli árvíz levonulása után Vas megyében több községben a helyi erők bevonásával, s a megyei tanács támogatásával, a vízügyi igazgatóság aktív segítsége és szervező munkája mellett körgátak épültek. Ez követendő példa az árvíz járta területeken a mélyfekvésű községek belterületének védelmére az ország más részein is. Az árvíz tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni, hogy a nyárigátak fenntartása és a hullámtér mezőgazdasági művelése hol, milyen mértékben indokolt és gazdaságos. A Duna völgyében a hullámtér 46 000 hektárt, a Tisza völgyében pedig 100 000 hektárt tesz ki. Ezen belül a nyárigátakkal védett terület a Tisza völgyében 46 700 ha, míg a Duna völgyében 15 700 ha területet 149 km hosszú nyárigát véd a közepes árvizek elöntésétől. Az 1965. évi árvíz során a Duna mentén 56 km hosszú nyárigátat sikerült megvédeni és ezáltal 5400 ha hullámtéri területet mentesíteni az elárasztástól. A hullámtér az árvizek levonulásának medre, ezért hasznosítását az árvízvédelmi érdekeknek kell alárendelni. Az árvízi meder vízlevezető képességének növelése és a helyi duzzasztások keletkezésének megakadályozása céljából a folyó partéle mentén kellő szélességű famentes sávot kell kialakítani és a töltések mellől is ki kell termelni az erdőt, mert megnehezíti a töltésállapot figyelemmel kísérését, a töltés megközelítését. Ezért nyomban az árvíz levonulása után megkezdtük a töltések mellett a mentett oldalon 20 méter, a folyó felőli oldalon pedig legalább 10 méter széles sávból a fák és bokrok kitermelését. Ez azért is előnyös, mert lehetővé teszi a védekezési anyagoknak és eszközöknek a gát mellett vízi úton való szállítását. A hullámtér faállományát ugyanakkor növelni kell. Fel kell újítani a hullámvédő erdőket és ahol ez hiányzik, megfelelő faállományt kell telepíteni, mert ez a legcélszerűbb és népgazdasági szempontból is a leghasznosabb módja a hullámtér hasznosításának. A gyakori árvízi elöntések miatt a középső hullámtéri sávban is kockázatos a mezőgazdasági művelés, ezért kívánatos, hogy a nvárigátak mögötti területeken csak olyan növényeket termeljenek, amelyek elöntése esetén a károsodás a legkevesebb. A nagyobb károk elkerülése nem csupán az árvédelmi töltésrendszer nagyobb biztonságra való kiépítése és a védekezés hatékonyságának, műszaki színvonalának fejlesztése útján lehetséges, hanem azáltal is, hogy megteremtjük az árvíznek kitett területek jobb hasznosításának feltételeit. Az árvíz okozta épületkárok jelentős része ott keletkezett, ahol az épületeket az előírások ellenére mélyfekvésű, a fakadó vizek és az árvízi elöntések ellen nem védhető területekre építették. Ezért az árvíz által veszélyeztetett településeket és azok fejleszési tervét az árvízvédelmi biztonság szempontiából felül kell vizsgálni, a mélyfekvésű, gyakran víz alá kerülő területeken pedig a vízügyi szervek javaslatára építési tilalmat kell elrendelni.