Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK BETÉTGERENDÁK VIZSGÁLATA ÁRAMLÓ VÍZBEN Ismerteti: DECSI SÁNDORNÉ IRODALOM 1. Eschler, H. : Untersuchungen über das Einsetzen von Wehrdammbalken in der Strömung. Schweizerische Bauzeitung, 75. Jahrgang, Heft Nr. 27, Zürich, 1957. .. 2. Grzy wienski, A.: Über Strömungsdammbalken. Österreichische Zeitschrift für Elektrizität, Jahrgang 16. Heft 1. 3. Römisch, K.: Beitrag zu Fragen des hydraulischen Verhaltens dammbalkenartiger Körper beiunterschiedlicher Eintauchtiefe. Wasser- und Grundban. Heft 11. Berlin, 1961. 4. Zschiesche, O. : Modellversuche zur Feststellung der Kräfte, die vom fliessenden Wasser auf Dammbalken eines Wehres ausgeübt werden, wenn diese in das Wehr eingesetzt oder aus demselben herausgehoben werden. Wasser- und Grundbau, Heft 11. Berlin, 1964. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet а tervezett dunai és tiszai vízlépcsőkkel kapcsolatban megbízást kapott áramló vízben mozgatott betétgerendákra ható erők modellkísérlet segítségével történő meghatározására. Ilyen feladattal eddig csak külföldön foglalkoztak [t, 2, 3, 4]. Betétgerendás elzáráson egy több elemből álló, általában ideiglenes elzárószerkezetet értünk, amelyet az elzárás felvíz felőli oldalán helyeznek el. Általában a betétgerendákat a lezárt gát nyugvó felvízébe helyezik. Áramló víz esetén a betétgerendákra erőtöbblet hat, amit számítással nem lehet meghatározni. Nagyságát viszont ismernünk kell ahhoz, hogy a gerendák be, illetve kiemelésére használt daru szükséges teherbírását és a gerendáknak a lebocsátáshoz szükséges önsúlyát meg tudjuk határozni. A betétgerendák áramló vízbe helyezésére, illetve felhúzására több modellkísérletet végeztek. Vizsgálták az Inn-en épült erőművek rácsos és tömörfalú betétgerendáira ható erőket [Íj. A rácsos szerkezetű gerendák elhelyezését az 1. ábra mutatja. A kísérletet üvegcsatornában, egy gátnyílású, 1 : 51 méretarányú modellen végezték. A betétgerendákra ható függőleges és vízszintes erőket a megfelelően kialakított felfüggesztés segítségével mérték. Változóként szerepelt a méréseknél: a betétgerenda magassági helyzete, a behelyezett elemek száma, a duzzasztómű elzárószerkezetének állása, a felvíz- és alvízszint. A lefelé ható függőleges erőket tekintették pozitívnak, a felfelé hatókat pedig negatívnak. Tiszta átbukásnál, zárt alsó zsilipállásnál végezték az első méréseket. A legnagyobb átbukási magasság 4,0 m volt. Ebben az esetben csak felhajtóerő lépett fel, és értéke az első betétgerendánál —18 t-t ért el. A további három elem elhelyezésénél az erők ebben a nagyságrendben maradtak. Az ötödik betétgerendára minden táblaállásnál csak kis erő hatott.