Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK BETÉTGERENDÁK VIZSGÁLATA ÁRAMLÓ VÍZBEN Ismerteti: DECSI SÁNDORNÉ IRODALOM 1. Eschler, H. : Untersuchungen über das Einset­zen von Wehrdammbalken in der Strömung. Schweizerische Bauzeitung, 75. Jahrgang, Heft Nr. 27, Zürich, 1957. .. 2. Grzy wienski, A.: Über Strömungsdammbalken. Österreichische Zeitschrift für Elektrizität, Jahrgang 16. Heft 1. 3. Römisch, K.: Beitrag zu Fragen des hydrauli­schen Verhaltens dammbalkenartiger Körper bei­unterschiedlicher Eintauchtiefe. Wasser- und Grundban. Heft 11. Berlin, 1961. 4. Zschiesche, O. : Modellversuche zur Feststell­ung der Kräfte, die vom fliessenden Wasser auf Dammbalken eines Wehres ausgeübt werden, wenn diese in das Wehr eingesetzt oder aus demselben herausgehoben werden. Wasser- und Grundbau, Heft 11. Berlin, 1964. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet а tervezett dunai és tiszai vízlép­csőkkel kapcsolatban megbízást kapott áramló vízben mozgatott betétgerendákra ható erők modellkísérlet segítségével történő meghatározására. Ilyen feladattal eddig csak külföldön foglalkoztak [t, 2, 3, 4]. Betétgerendás elzáráson egy több elemből álló, általában ideiglenes elzárószer­kezetet értünk, amelyet az elzárás felvíz felőli oldalán helyeznek el. Általában a betét­gerendákat a lezárt gát nyugvó felvízébe helyezik. Áramló víz esetén a betétgeren­dákra erőtöbblet hat, amit számítással nem lehet meghatározni. Nagyságát viszont ismernünk kell ahhoz, hogy a gerendák be, illetve kiemelésére használt daru szüksé­ges teherbírását és a gerendáknak a lebocsátáshoz szükséges önsúlyát meg tudjuk határozni. A betétgerendák áramló vízbe helyezésére, illetve felhúzására több modellkísér­letet végeztek. Vizsgálták az Inn-en épült erőművek rácsos és tömörfalú betétgeren­dáira ható erőket [Íj. A rácsos szerkezetű gerendák elhelyezését az 1. ábra mutatja. A kísérletet üvegcsatornában, egy gátnyílású, 1 : 51 méretarányú modellen végezték. A betétgerendákra ható függőleges és vízszintes erőket a megfelelően kialakított fel­függesztés segítségével mérték. Változóként szerepelt a méréseknél: a betétgerenda magassági helyzete, a behelyezett elemek száma, a duzzasztómű elzárószerkezetének állása, a felvíz- és alvízszint. A lefelé ható függőleges erőket tekintették pozitívnak, a felfelé hatókat pedig negatívnak. Tiszta átbukásnál, zárt alsó zsilipállásnál végez­ték az első méréseket. A legnagyobb átbukási magasság 4,0 m volt. Ebben az esetben csak felhajtóerő lépett fel, és értéke az első betétgerendánál —18 t-t ért el. A további három elem elhelyezésénél az erők ebben a nagyságrendben maradtak. Az ötödik be­tétgerendára minden táblaállásnál csak kis erő hatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom