Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Az iráni vízgazdálkodás 54& ним 2. ábra. Teheráni vízmű ülepítőmedencéi 5. Éghajlati körülmények Irán éghajlati körülményei, hidrológiai és hidrogeológiai helyzete, vízfolyásainak természete következtében az ország lakosai évezredek óta harcolnak a vízért. E harc során a vízbiztosítás számos lehetőségét teremtették meg és a vízvezetés, öntözés művészeivé váltak. A mostoha természeti és történeti helyzeteket leleményességükkel, tehetségükkel ellensúlyozták. Az ország a 44° és 63° szélességi és 25° és 40° hosszúsági fok között fekszik. Éghajlati körülményei igen változatosak. Az országban 6, egyes feldolgozások szerint 4 fő jellegzetes éghajlati területet különböztetünk meg. Az egyik felosztás szerint a jellegzetes területek (utánuk az átlagos éves hőmérsékleti és csapadékingadozást tüntettük fel) : 1. Szubtrópikus vidék, a Káspi tenger déli partvidéke (15,8 — 17,9 C°, 460 — 1543 mm). 2. Hegyes sztyeppés Nyugat-Irán és vidéke ( —, 489 mm). 3. Észak- és Kelet-Irán hegyi, félsivatagos klímaövezete (12,9 C°, 281 mm). 4. Dél-Irán hegyes, száraz szubtrópikus klímája (16,8 C°, 128 mm). 5. Iráni fennsík szubtrópikus sivatagi övezete (16,5— 19,8 C°, 55 — 251 mm). ö. A Perzsa és az Ománi öböl partvidékének szubtrópikus területe (23,6 — 26,1 C°, 83-317 mm). A másik felosztás szerint a fő területek: 1. Kaszpi tó partvidéke, 2. Perzsa és az Ománi öböl, 3. Mérsékelt terület (Azerbajdzsán, Zanjan, Kazvin, Lurisztan, Kurdisztan), 4. Fennsík (Koraszan, Yazd, Kevir, Szisztan, Iszfahan, Teheran, Damgan, Szemnan, Kormán, Farsz). A hatalmas területhez képest Iránnak kevés, csupán 34 szinoptikus és 112 meteorológiai állomása van. Munkájuknak fontos része a légállapot rendszeres közlése 1500, 300Ö, 9000 és 12 000 m tengerszint feletti magasságokról, a légiforgalom biztonságának elősegítésére. A 3. ábra — bár rövid időre vonatkozó adatokat tartalmaz csupán — áttekintést ad Irán éves csapadékviszonyainak alakulásáról az ország egész területén. 7*