Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 40 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi A lakott területek belsőségének elöntés elleni védelme érdekében a tanácsi szerveknél védelmi szervezetet kell kialakítani. A tanácsi védelem központi szerve­zetébe tanácsi dolgozókat kell beosztani. A szolgálati beosztásnak magába kell foglalnia a települések víztelenítése érdekében szükséges szivattyúzási, üzemelési és híradó riasztó szolgálatot is. A helyi vízkárelhárításra való jelkészülés, a tényleges védekezési és a védekezés utáni műszaki feladatok ellátására védelemvezetőt kell ki­jelölni. Ha az állami fővédműveken a vízügyi igazgatóság által folytatott árvíz és belvízvédekezéssel egyidejűleg a helyi vizek kártétele ellen is védekezni kell, a helyi vízkárelhárításnak az árvíz- és belvízvédekezéshez kell alkalmazkodnia. Ezért a helyi vízkárelhárítás védelemvezetője a vizek levezetése érdekében nagyobb arányú, vagy a vízfolyás alsó szakaszára is kiható műszaki beavatkozásokat csak a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, illetőleg a Kormánybiztos engedélye alapján hajthat végre. Ha a helyi vízkár elleni védekezéskor a nagyobb népgazda­sági kár elhárítása érdekében a közlekedési hálózatot érintő intézkedés, például út átvágás válik szükségessé, ezt a védelemvezető a közlekedési hálózaton véde­kezést folytató szervvel egyetértésben, a vízügyi igazgatósági, illetőleg a Kormány­biztos engedélyével hajthatja végre. A helyi vízkárelhárításra való felkészülés a védelmet megelőző időszakban történik, a védelemvezető irányítása mellett. A védelemvezető a területileg ille­tékes vízügyi igazgatósággal, szakaszmérnökséggel állandó kapcsolatot tart és attól szükség szerint kér szaktanácsot. Gondoskodni tartozik a vízügyi igazgató­ság szaktanácsadása alapján a védekezés céljára szükséges anyagok és eszközök mennyiségének megállapításáról, ezek beszerzéséről, illetőleg a hiányzó anyagok pótlásáról. Meg kell szervezni a híradó és riasztó szolgálatot, hogy az a védekezés esetén éjjel-nappal folyamatosan működjön. A települések mélyebb fekvésű részeinek és az épületek pincéinek víztelení­tése érdekében a helyi tűzoltóság, gépállomás, valamint egyéb állami szerv és vállalat, szövetkezet tulajdonában levő e célra felhasználható szivattyúkat össze kell írni és meg kell győződni üzemképességükről. A község mélyebb fekvésű, a káros helyi vizek keletkezésekor általában víz alá kerülő részein levő épületeknek, építményeknek, műtárgyaknak, az ilyen épületekben lakóknak, illetőleg dolgo­zóknak, valamint azoknak az épületeknek a számbavétele is igen fontos feladat, ahová elöntés esetén az érintettek és a vagyontárgyak elhelyezhetők. A víz levo­nulását gátló, duzzasztást okozó akadályokat el kell távolítani. A hidak és át­ereszek nyílásait, valamint a csatornákat jégtől és uszadéktól meg kell tisz­títani. A helyi védelem vezetője, amint az szükséges, köteles a tényleges védekezést megkezdeni. A szükséghez képest gondoskodik a község lakosságának riasztásáról, a közerő mozgósításáról a Végrehajtó Bizottság elnöke útján. Amennyiben szük­ségessé válik, a VB elnökének rendelkezése alapján gondoskodik a kiürítés és mentés végrehajtásáról. A védelemvezető tényleges védekezési feladatait képezi a község belterületén keletkezett káros vizeknek a meglevő árkokon — szükség esetén új árkok nyitásával, illetőleg a szivattyúzással — a befogadóba történő bevezettetése. Feladata a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből a bent­lakók és az ott dolgozók, továbbá a berendezések, felszerelések és egyéb vagyon­tárgyak elszállíttatása. Amennyiben szükséges, a vízkárelhárítás helyi védelemvezetője mellé — fel­kérésre — a vízügyi igazgatóságtól műszaki tanácsadót kell beosztani. Rendkívüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom