Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 38 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi 6. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS ÉS A BELVÍZVÉDEKEZÉS SZERVEZETI FELTÉTELEI KARCAGI GÁBOR

1 A folyó évi dunai árvízvédekezés sikerének okai között fő súllyal szerepel a megelőző intézkedések sorozata és a népgazdaság erőinek a védekezés időtartama alatti jól szervezett igénybevétele. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a belvizek elleni védekezésnél a szervezettség és a társadalmi összhang vonatkozásában még nem értük el azt a szintet, amit a keletkezett károk mértékének ismeretében biztosítani kell. Л belvízkárok elleni küzdelem fogalmi elhatárolásait, a védekezők feladatait és együttműködésük formáját, tartalmát, főként a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok ellátásának szabályozásáról kiadott 28/1963. számú OVF utasítás határozza meg. A sikeres belvízvédekezés egyik feltétele a belvízrendszerek megfelelő mértékű kiépítése, azok karbantartása és fejlesztése. A belvízrendszerek főműveinek építése az állami vízügyi szervek feladata. Ezek fenntartásáról és felújításáról is a vízügyi szervek gondoskodnak. A vízrendezési társulatok az érdekeltek hozzájárulásából, illetve bizonyos esetekben állami támogatás igénybevételével létesítenek és tartanak fenn az 1075/1957. számú Kormányhatározatban és a vízügyről szóló törvényben körülírt vízrendezési célokat szolgáló műveket. A városok és községek belsőségei vízrendezési feladatainak ellátása, valamint ott, ahol vízrendezési társulatok nincsenek, az állami főművekhez csatlakozó belvízrendezést szolgáló közcélú, de helyi jelentőségű létesítmények megvalósítása és fenntartása tanácsi feladatot képez. Egyes mezőgazdasági üzemek saját területük vízrendezési feladatait saját maguk látják el. Mindezekből kitűnik, hogy lényegében minden víz, melyet a területről el kell távolítani, olyan állami kezelésben levő befogadóba kerül, melyet a vízügyi igazgatóság létesít, illetőleg kezel. Ezekbe a főművekbe csatlakoznak a társulatok, tanácsok, illetve üzemek által létesített helyi jelentőségű vízlevezető csatornahálózatok. Ezek létesítésénél figyelembe kell venni, hogy minden víz természetes lefolyását, illetőleg áramlását csak a Vízügyi Igazgatóság engedélyével és az engedélybe foglalt előírások megtartásával szabad megváltoztatni. A Vízügyi Igazgatóság engedélye attól függ, hogy a társulatok, tanácsok, illetve termelő üzemek által kivitelezni tervezett vízrendezési munka mennyiben hozható összhangba a meglevő főművekkel, illetve azok kapacitásával. Ez a koordináló tevékenység azt a célt szolgálja, hogy az egyes területek ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe más területekkel szemben — egyenértékű fontosságuk esetén —, ill. értéküknek megfelelően kapcsolódjanak a vízvédelem rendszeréhez. A helyi jelentőségű belvízlevezető hálózat kiépítéséhez a termelőszövetkezetek, az üzemen belüli vízrendezés során saját kivitelezésben végzett földmunka minden m

3-éért 10 Ft vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A felmerült további 1 Karcagi Gábor mérnök, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató h. főmérnöke (Szolnok).