Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Horváth Imre-Pásztó Péter-Szabó László: Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai

498 Horváth I.—Pásztó P.—Szabó L. kedniink, hogy minél kisebb töménységű és egy kísérletsorozaton belül lehetőleg azonos fajtájú és töménységű jelzőoldattal dolgozzunk. Ezen feltétel teljesítése természetesen függ a vizsgálat tárgyától, anyagától és nem utolsó sorban az átfolyási görbe meghatározási módjától is. í. Az átfolyási görbék elméletének alkalmazása levcgöztetőmedencék hidraulikai vizsgálatánál Az átfolyási görbék elméletét Muszkalay és Vágás hosszanti átfolyású ülepítő hidraulikai vizsgálatával kapcsolatban dolgozták ki. Függőleges átfolyású ülepítőmedencék vizsgálatánál elméleti és kísérleti adatok egybevetésével Vágás István megállapította, hogy az átfolyási görbén alapuló módszer, illetőleg az elmélet alapján kiadódó hatásfokok ez esetben már másképpen értelmezhetők. Az ÉKME Vízgazdálkodási Tanszék Hidraulikai laboratóriumában 1964-ben átfolyási kísérleteket végeztünk a Hatvan városában megépült légbefúvásos levegőztetőmedence 1 : 6 méretarányú geometriailag hasonló kismintáján. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy az átfolyási görbe elméletén alapuló kísérleti módszer szennyvíztisztító telepek levegőztető medencéjének hidraulikai vizsgálatára is alkalmazható. Azonban a kiadódó hatásfokok és egyéb hidraulikai jellemzők ez esetben sem értelmezhetők a hosszanti átfolyású ülepítő medencék vizsgálatánál kapott eredményekkel azonosan. Véleményünk szerint az átfolyási görbe elmélete eredményesen alkalmazható minden folyamatos üzemű reaktor esetén, csupán az elméletből adódó áramlástani jellemzőket, hatás/okokat kell az adott különleges esetnek megfelelően értelmezni. Levegőztető medencék áramlástani vizsgálatánál különösen azért tartjuk jelentősnek e módszer alkalmazását, mivel egyéb vizsgálati módszerek pl. a sebességmérésen alapuló áramképfelvétel alkalmazása ez esetben különösen nehéz mérési kérdést jelent. Ugyanakkor az egyes víz-, szennyvízrészecskéknek a medencében való tartozkódási ideje — ami a biológiai tisztító berendezéseknél különösen jelentős tervezési és üzemeltetési paraméter — az átfolyási vizsgálatokból adódik ki. Sőt az átfolyási görbe — amint a fentiekben már említettük — a tartozkódási idők eloszlását ábrázolja. Ennek figyelembevételével lehetővé válik a V/Q

e hányadosnak megfelelő, ideális esetre vonatkozó tartozkódási időtől való eltérés meghatározása. ] Lehetőség nyílik a rövidre záródásoknak a meghatározására és azok kiküszöbölésére, ami a levegőztetőmedencék üzeménél különösen jelentős, mivel a nyexs szennyvíz hozzáfolyás általában a medence hosszirányában történik. Az ilyen jellegű hozzávezetést a levegőztető medencében levő élesztettiszap lehetőleg egyenletes terhelésének igénye indokolja. De ebből az is következik, hogy azok a szennyvízrészecskék, amelyek a befolyó vályúnak az elfolyást biztosító vályúhoz közelebb eső szakaszán jutnak a levegőztető medence vízterébe, azoknál a rövidiezáródás lehetősége egyre inkább fennáll és a tartozkódási idő csökkenését vonja maga után. így a kapott átfolyási görbék elnyújtottabbak lesznek, ami az első áramlástani hatásfok jelentős csökkenését okozhatja. A fentiekből következik, hogy átfolyási vizsgálattal megállapítható a szennyvíz bevezetését, illetőleg elvezetését, továbbmenően reciikulációs iszap bevezetését szolgáló csatlakozó műtárgyak, vályúk elhelyezésének a medencében végbemenő