Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 36 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi Az üzemen belüli vízvisszatartásra példaképpen említem a furtai Petőfi és a mezősasi Egyetértés Tsz területén 1963. évben és 1964. év tavaszán megépített tározót. A tározó területe 130 kh és kizárólag szikes legelőt vesz igénybe. A tározóban elhelyezhető vízmennyiség 500 000 m

3. Л tározó elsősorban belvízvisszatartás céljára készült a Kutas belvízrendszer tehermentesítése érdekében, azonban a tározott vizet öntözésre és kacsatenyésztésre is hasznosítják. Ennek révén a terület hozama lényegesen nagyobb, mint az elmaradó fűtermc's értéke. A kapott tájékoztatások szerint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, mintegy 800 kh területen, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terü• létén 980 kh területen van legelőterület vízvisszatartásra berendezve úgy, hogy azok részben legelőgazdálkodási igényeket is szolgálnak. Agrotechnikai beavatkozások végrehajtása, vetésterv módosítás A belvízgazdálkodás megvalósítása érdekében szükséges különféle agrotechnikai módszerek és termelési eljárások közül csak a legfontosabbakra szeretnék rámutatni. Ezek sorában elsőként az őszi mélyszántást említem, amely a belvízgazdálkodás szempontjából az egyik legfontosabb talajmunka. A jó vízgazdálkodású talajok a tapasztalatok és kísérletek szerint 160—180 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget tudnak kedvező esetben tározni, ami kh-ként 900-1100 m

3 vízmennyiségnek felel meg. Ezért a futóhomok, folyós szikes talajok kivételével arra kell törekednünk, hogy az őszi mélyművelést minél nagyobb területeken végezzük el, mert ezzel is jelentősen segíthetünk a tavasai belvízhelyzeten. A szemléletbeli tapasztalat szerint a mélyszántott területeken lényegesen kedvezőbb általában a helyzet, mint a mellette elterülő, de mélyszántásra nem került területeken. Mind az őszi, mind a tavaszi szántás végrehajtása előtt érdemes megfontolni a szántás irányát. A barázdák esetenként elősegíthetik a káros vizek elvezetését, de esetenként okozhatják a területük vagy a szomszéd tábla elöntését is. Rá kell még mutatnom a vetésterv felülvizsgálatának szükségességére és módosítására. A veszélyeztetett területeken rövid tenyészidejű, későbben vethető termeivények, vagy a vizes talajállapotot jobban tűrő növények figyelembevétele a vetésterv összeállításánál, ill. módosításánál jelentősen csökkenti a belvízkár összegét. Hordozható szivattyúk előkészítése A folyó évi belvízvédekezés folyamán az előző évekhez képest igen kedvező tapasztalatokat szereztünk a termelőszervek birtokában levő hordozható szivattyúk üzemeltetését illetően. Hajdú-Bihar megye területén pl. mintegy 60 db hordozható szivattyú működött, melyeket kisebb területek mentesítése érdekében maga a tsz, vagy állami gazdaság tartott üzemben saját gépészével. Ez igen hasznos volt azokon a területeken, ahol a befogadó csatornák magas vízállása miatt gravitációs vízelvezetési lehetőség nem volt biztosítható. Erre a jövő évben még fokozottabb mértékben fel kell készülni és minél előbb biztosítani kell a rendelkezésre álló szivattyúk karbahelyezését és üzemképes táró-