Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
448 Ismertetések került sor. Az éghajlati tényezők változásának megfelelően, változatlan időjárás esetén naponta egyszer (reggel 8 h-kor) észleltek. A mérés időtartama 5 perc volt, ismétlések száma 3. Havas, szeles napokon, de különösen a hóolvadás idején a 2 napi mérések számát felemelték és 1 — 2 óránként észleltek. A tanulmány ismerteti a berendezésnél alkalmazott elektromos integrátor felépítését, amelyre itt nem térünk ki. Az állandó feszültség biztosítása érdekében áramforrásként telepeket alkalmaztak, melyek összfeszültsége 500 V. A berendezés ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatokat 1959/60 telén folytatták le. A sugárzóanyagot és a sugárzásmérő berendezést a havazás megindulása előtt elhelyezték. A kísérletek folyamán az észlelés fent leírt mindhárom módozatát ellenőrizték. Az izotópos hóvíztartalommérés eredményeinek ellenőrzésére rendszeresen a megfigyelőhely közelében, három helyen vettek mintát. A két módszer szerinti eredmények összehasonlítása a 4. ábrán látható. A különböző eljárással kapott adatok közötti négyzetes eltérés 1,55 mm (5%). A legnagyobb eltérés 3,7 mm (12%). A mért hóvíztartalom-értékeket az impulzusszámok függvényében ábrázolva megkapták az E = f(J) görbét (5. ábra). Az alacsony impulzusszámok tartományában (vastag hóréteg) mutatkozó nagyobb szórás valószínű oka а ц elnyelési tényező változása a hóréteg vastagságával. 4. ábra. A lióvíztartalom mérése mintavétellel (1) és rádióaktív módszerrel (2) 3. ábra. A berendezés elvi elrendezése. 1 — sugárzó anyag és sugárzásmérő berendezés, 2 — távvezeték, 3 — vezérlőtábla, 4 — számlálószerkezet, 5 — elektromos integrátor, 6 — rajzoló potenciálmérő, 7 — mikroampermérő, 8 — áramforrás A módszer alkalmazása elsőrendű lehetőséget biztosít a liótakaróban végbemenő folyamatok állandó ellenőrzésére. A fentiek igazolására kiragadtuk egy nap észlelési adatait (I. táblázat). A fenti adatok részletes képet adnak a víztartalom változásáról a különböző napszakokban. Összefoglalva az ismertetett eljárások lényegét, megállapítható, hogy a két módszer együttes alkalmazása biztosítani tudja mind a gyakorlat, mind a kutatás területén a megfelelő pontosságú alapadatokat. Kívánatos tehát, hogy az ismertetett módszereket a hazai kísérleti területeken is mielőbb bevezessék.
