Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

412 Csermák Béla с) Az adatszerű helyzet jövőben várható alakulása Az eddigi tapasztalatok alapján évente - mintegy 2700 új nyilvántartó lapot kell kitölteni, új vízhasználatok, ill. vízimunkák létesítése, vagy az eddigi adatok lényeges módosulása folytán; — mintegy 600 — 700 nyilvántartó lapot kell kiselejtezni, az eddigi adatok lényeges módosulása következtében. Az új nyilvántartó lapoknak kereken 60%-át az öntözés terén mutatkozó változások, 30%-át az ivó-, ipari vízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás, végül 10%-át egyéb okok folytán kellett a VIZIG-eknek felfektetniök. — Az országon belül a l'ajtánkénti súlypont főleg annak megfelelően tolódik, hogy a vízügyi igazgatóság működési területe mezőgazdasági vagy ipari jellegű-e. Az új nyilvántartó lapok zöme, mintegy 80%-a, természetesen a jelentéktelen vízhasználatokra vonatkozik. Jeletékeny vízhasználat kb. 15%-kal, vízimunka pedig kb. 5%-kal részesedik ebből az új kitöltési munkából. Az előadottak alapján, valamint annak a figyelembevételével, hogy a jövőben számolnunk kell a vízhasználatok számszerű emelkedésével, a nyilvántartás naprakészségének és a szakszerűségnek fokozódásával, a nyilvántartó lapok száma 1980-ra 30 —60 ezer közöttire várható. Megjegyzendő azonban, hogy max. 5 — 8 ezer szakszerűen kitöltött lappal a vízkészletgazdálkodás tervezése, irányítása és üzeme 1980-ban is biztosítható lesz. :!. A vízhasználatok nyilvántartásának bírálata és használata a) A nyilvántartó lapok bírálata Az űrlapok felépítését illetően az érdekeltenek az az egybehangzó véleménye, hogy formai szempontból azok mind a jelenlegi, mind a közeljövőben várható igényeket kielégítik. Más a helyzet az űrlap tartalmi kitöltését illetően. Az előírások ellenére néhány vízügyi igazgatóság nyilvántartásának papiros-íze van; éppen a leglényegesebb adatok (9. és 10. rovat) hiányosak, idejét múltak vagy olyan durván becsültek, hogy a kitűzött cél velük el nem érhető. A KGST ajánlása és az OVF utasításai alapján újabban más értelmet kapnak az űrlap jobb felső sarkában szereplő a.. .m betűkkel jelölt vízminőségi utalások is. A tartalmi Iliányosságokat illetően megemlítendő, hogy a mezőgazdasági vízhasználatok normái gyakran változnak. Ezért főleg az öntözésnél a vízkészletgazdálkodás szempontjából elengedhetetlen 9. rovatot az igazgatóságok sokszor ki sem töltik, hiszen majd minden alkalommal más és más alapon kell számolniok. b) A nyilvántartó lapok használata Az egyes nyilvántartó lapokat a vízügyi igazgatóságok évente átlagosan 2—60 alkalommal használták. Természetes, hogy — a jelentős vízhasználatok adataira gyakrabban volt szükség (átlagosan 5—10 alkalom (db), mint a jelentéktelenekére, illetve a vízimunkákéra (átlagosan 2—5 alkalom (db), másrészt — a használat nemcsak a számbavételt és nyilvántartást végző vízgazdálkodásfejlesztési csoportokkal szemben támasztott igényektől, hanem e csoportok személyi felkészültségétől és egyéb feltételektől is függ. Várható, hogy a jövőben a nyilvántartó lapokat az eddiginél is gyakrabban használják. Óvatos becsléssel, a jelenleginek kb. 50%-kal való növekedésére feltétlenül szükség lesz (illetve már eddig is szükség lett volna, ha a vízgazdálkodás-fejlesztési csoportok a megfelelő feltételekkel rendelkeztek volna). Ha elfogadjuk a 2/c pont végén írt becslést, akkor távlatban 6 — 8 ezer lapnak 7 — 15 alkalommal való használatát kell irányadónak tekintenünk. (A többi, kb. 50 ezer lapnak 3 — 6 alkalommal való kézbevételét inkább a szakágazati igények, kisebb szakvélemények és egyéb, teljesen helyi jellegű igények kívánják majd meg, és nem a vízkészletgazdálkodás.)