Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 27 Összegezve az eddigi elemzést, 1966 tavaszán nemcsak arra számíthatunk, hogy egy vagy két tényező kedvezőtlen értéke folytán kisebb belvizek lesznek, hanem arra is, hogy legalább három tényező kedvezőtlen értékei fognak egybe esni és jelentős belvizek fognak keletkezni. c) Az 1 !!(;(». tavaszán várható belvízi helyzetre vonatkozó megállapítások a mai helyzet alapján Az előzőekben a belvízzel kapcsolatos tényezők változásainak hosszabb időszakon belüli szabályszerűségeiből kíséreltem meg a jövő tavaszi helyzetre következtetéseket levonni. Kérdés, hogy — eltekintve a statisztikai megfontolásoktól — kizárólag a most rendelkezésünkre álló adatokból kiindulva, miket állapíthatunk meg. A belvizet kiváltó tényezők közül háromnak az esetében, nevezetesen a téli fagyot, a hótakarót és annak olvadását, valamint a tavaszi csapadékot illetően a statisztikai meggondolásokon kívül semmi támpont nem áll rendelkezésünkre. Gondolhatjuk, hogy a közelmúlt telekhez hasonlóan az idei tél is kemény és hóban bőséges lesz, de tudományos módszer ezek előrejelzése tekintetében ma még nincs, nem is beszélve a tavasszal várható csapadékról. Egyetlen tényezőnk marad tehát, amelyre vonatkozóan részben tudunk valamit, részben találgathatunk, és ez az őszi csapadék. Most október közepén vagyunk, tehát a szeptember—novemberi periódus fele eltelt. Az eddig lehullott csapadék mintegy 20—30 mm, tehát a periódus második felében legalább 130 mm-nek kell lehullania ahhoz, hogy elérjük a szélsőséges érték alsó határát, a 150 mm-t. A tiszántúli talajok felső rétegei vízfelvevő képességüknek mintegy 40%-áig vannak telítve, — ami egyébként az évnek ebben a szakában normálisnak tekinthető. Ebből visszaszámolva is 100—-120 mm-re tehető annak a fagy beállta előtt leeső csapadéknak a mennyisége, amelynél több már szélső értéket hozna létre. A Meteorológiai Intézet Távlati Előrejelzési Osztályának szóbeli véleménye szerint lehetséges, hogy a következő 1—2 hónapban ilyen, vagy ennél nagyobb csapadék fog jelentkezni. Ami a belvizek megjelenésének a talaj vízállással való összefüggését illeti, ilyen a kötött talajú alföldi területeken nem állapítható meg. A Peresi öblözettel kapcsolatban Szesztay Károly ilyen irányú vizsgálatai negatív eredménnyel jártak. Összefoglalva tehát az elmondottakat, a mai helyzetből kiindulva csupán fennáll a lehetősége a télvégi—tavaszi belvíznek, viszont a statisztikai meggondolások szerint igen valószínű, hogy ezek be is fognak következni. d) A belvízi kutatások és megfigyelések jelentősége Befejezésül néhány szóval jellemezni kívánom azt a kutatási és megfigyelési munkát, amelyet a vízügyi igazgatóságokkal és a Mezőgazdasági Kutató Intézettel karöltve a VITUKI kezdeményezett. Célkitűzéseink kettősek. Egyrészt az ország sík területeire kiterjedő megfigyelő-hálózatot kívánunk életre hívni, amelynek segítségével pontosan nyomon tudjuk követni a lejátszódó belvizes jelenségeket, és egyben bizonyos előrejezéseket is tudunk készíteni. Ennek jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni: tudjuk, milyen megelőző intézkedéseket lehet hozni, ha előre számítunk a belvizek megjelenésére. Másrészt széles körű mezőgazdasági-hidrológiai kutató munkába fogunk, hogy a mezőgazdasági művelési módok, a növény-