Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai
A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS IDŐSZERŰ KUTATÁSI FELADATAI KIENITZ GÁBOR 1 A vízfolyásokkal kapcsolatos hidrológiai kérdéseknél nem jelentéktelenebbek azok, amelyek magukkal a vízgyűjtőkkel kapcsolatosak. Hazánkban az utóbbiakon belül különösen a síkvidéki területek hidrológiai kérdései tartanak számot érdeklődésre, hiszen az ország területének mintegy kétharmada sík. Azok, akik ezekkel a problémákkal más-más szakterületen dolgozva találkoztak, jelentőségüket és a megoldási módokat is másként értékelik; másként értékelnek a vizes mérnökök, másként a mezőgazdák. A valóságban azonban ugyanarról a szerteágazó problémáról van szó, mely eredetében ugyan hidrológiai, de hatásaiban mezőgazdasági, sőt általános gazdasági jellegű. A belvízrendezés, belvízgazdálkodás, belvíz-kárelhárítás, belvízhasznosítás, kultúrtechnikai beavatkozás, stb. nem egymással ellentétes fogalmak, haném mind beleillenek egy minden vonatkozásra kiterjedő síkvidéki vízrendezési szemléletbe, amelynek alapján gyakorlati feladatainkat meg kell oldanunk. E szemléletet azonban a jelenségek és azok hatásainak tényleges ismeretére kell alapoznunk, ez pedig kutatási tevékenységet igényel. Ez a tevékenység évekkel ezelőtt megindult az egyes szakterületeken, sőt már eredményeket is értek el. Feladataink megoldása érdekében azonban átfogó és összehangolt kutatásokra van szükség, biztosítani kell az egységes szemléletet és értékelési módot, valamint azt, hogy e kutatásokban mindenki részt vegyen, aki a kérdés valamelyik oldalával kapcsolatban érdekelt. Ez az elgondolás vezette a VITUKI Belvízkutatási Csoportját az érdekelt szervekkel együttműködve újabb, átfogó kutatási terv kialakításában. Az alábbiakban ismertetésre kerül e terv felépítése, a már folyamatban lévő kutatási munka, végül pedig az a szervezés, amely az átfogó kutatási terv megvalósítása érdekében folyamatban van. 1. A síkvidéki vízrendezés átfogó kutatási terve A terv három olyan részből áll, amelyekben az adatgyűjtésen, kutatáson és kísérletezésen van a hangsúly; ezekhez csatlakozik a negyedik, amely az eredmények hasznosítására vonatkozik. E részek a következők: 1. A belvizek keletkezésével és lefolyásával kapcsolatos tényezők kutatása. 2. A belvíz és a mezőgazdaság kölcsönhatásainak, illetve a belvíz általános gazdasági hatásainak kutatása. 1 Kienitz Gábor mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa (Budapest)
