Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Vermes László: A debreceni szennyvíz egész évi öntözésével szerzett tapasztalatok
364 Vermes László Igen sok és túlnyomórészt indokolatlan a különböző ok miatt bekövetkezett üzemszünet, amikor tulajdonképpen semmilyen vízkivétel nem volt. Ez is elsősorban a szervezetlenség következménye, hiszen a terv szerint naponta ki kellett emelni és ha máshová nem lehetett, a szűrőmezőkre kellett mindenképp kiadagolni az előírt mennyiségű szennyvizet. Rendszertelenséget mutat a szürőmezők használata is. Amíg egyrészt napokig, sőt hetekig tartó indokolatlan üzemszünetek fordultak elő, másfelől több esetben a szántóföldi területekkel egyidejűleg táplálták a szűrőmezőket is, ami helytelen és fölösleges terhelésüket jelentette. Az előzőekhez képest elenyésző, de kellemetlen kieséseket jelentettek a gépjavítások miatt bekövetkező szünetek is, melyeket az okozott, hogy a szivattyútelep nem rendelkezik a folyamatos szenny vízöntözéshez is elengedhetetlenül szükséges tartalékkal. Fentieket támasztja alá a 10. ábra is, mely a havonként felhasznált szennyvízmennyiségek közötti nagy különbségekkel világít rá az 1963. évi üzem rendszertelenségére, Ha ugyanezen szempontok szerint megnézzük az 1964. évi üzem adatait, több előnyös változást tapasztalhatunk a folyamatos szenny vízöntözés terén. A tényl eges öntözések alakulása ugyan még mindig jelez némi fölaprózottságot, amit csak részben indokol az esőszerű öntözésnél még mindig fennálló, az előbbiekben ismertetett körülmény. Az egyes kultúrák öntözései azonban már jobban megközelítették a tervezett időszakokat, noha elcsúszásokkal itt is találkozunk. Ez évben is leginkább a lucerna-öntözések estek egybe az előirányzattal, de a nyárdugványok és a vetésforgós kísérleten kívüli kapáskultúrák öntözései is nagyjából a tervezett rend szerint alakultak. A vetésforgóban levő kapások öntözése tért el legjobban az előírt beosztástól. Amennyire örvendetes, hogy 1964-ben mind az első, mind a negyedik negyedévben az előző évinél rendszeresebb téli öntözésekkel találkozunk, annyira sajnálatos az október hónapi öntözések teljes kiesése, ami csak a hónap közepétől indokolható a csapadékos időjárással. Határozott javulás tapasztalható ellenben a folyamatos vízkiemelés, a szürőmezőhasználat és az egyéb ok miatti üzemszünetek alakulása terén. 1964-ben a telepre jóformán minden nap volt vízkivétel, és a kiemelt vizet vagy elöntözték, vagy a szűrőmezőkön helyezték el. A szűrőmezőket mindig csak akkor használták, ha szükség volt rájuk, szántóföldi területek öntözésével egyidejűleg nem vették igénybe azokat. A rendszeresebb, tervszerűbb szennyvízfelhasználást, a kiegyenlítettebb üzemet mutatja végülis a havonkénti szennyvízmennyiségek alakulása is (10. ábra), hiszen az ezeket feltüntető grafikonon jóval kisebb különbségek észlelhetők az egyes hónapok értékei közt, mint 1963-ban, végül az is, hogy míg 1964-ben a legnagyobb eltérések sem érték el a 20%-ot, 1963-ban a legkisebb eltérés is meghaladta ezt az értéket, a legnagyobb pedig 60% fölött volt (II. tábl.) Túl a részletes összehasonlításon a kísérleti telep két évi üzemi adatai alapján az alábbi általános megállapítások tehetők a folyamatos szennyvízöntözés megszervezése tekintetében. 1. A folyamatos szennyvízöntözés végrehajtásához szükséges az üzem és a vízszétosztás rendjének gondos megtervezése és annak a szennyvizet felhasználó részéről való pontos betartása. Ezáltal biztosíthatók és összhangba hozhatók a szennyvízöntözésnél jelentkező egészségügyi, mezőgazdasági, valamint a műszaki érdekek és szempontok.
