Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

264 Hazslinszky Tamás 1. ábra. Lengyelország vízháztartási mérlege Debski nyomán Ugyanezek mondhatók el az előbb említett szerzők által szerkesztett másik vízháztartási mérlegről, [5] mellyel teljesen azonos felépítésű vízmérleget szerkesztett Dyck S. [6] is az NDK területére (az ábrát lásd a Vízügyi Közlemények 1966/1. számában) [7]. Dyck bővítette ábráját a talaj nedvességtartalmának a vízkörforgásban való feltüntetésével. Feltünteti a sztatikus vízkészletet érintő bányavízkiemelés mértékét is. Az előzővel lényegileg azonos felépítésű vízháztartási mérleget (3. ábra) készített Ausztria területére Kresser W. [8]. Ez sok szempontból (pl. a vízkihasználatok tekintetében) egyszerűsített ábra; az eddigiekkel szemben viszont új a felszínalatti vízkészlet külföldre távozó részének megadása. Hazánkban vízháztartási mérleg először a Vízkészlet Évkönyv 1963. évi kötetében [9] készült. Ez jó áttekintést ad a vízháztartási viszonyokról, de a részleteket, a vízkészletek és a vízhasználatok, valamint a természetes vízháztartás elemei közötti bonyolult kapcsolatokat csak vázlatosan szemlélteti. Az eddig készült vízháztartási mérlegek áttekintéséből kitűnik, hogy általánosan elfogadott mérleg-ábra nincs, de nem is lehet, hiszen az adott terület (ország) természetes vízháztartási viszonyai és vízgazdálkodásának szerkezete változó, és ennek következtében más és más a vízháztartási mérlegnek felépítése is. Függ ezenkívül a vízmérleg részletessége a vízmérleg-karok és elemek feltártságától is. Magyarország vízháztartási mérlege A fentiekből következik, hogy amikor Magyarország részletes vízháztartási mérlegét kívántuk megszerkeszteni, nem vehettük át az említett országokban szerkesztett egyik ábra-sémát sem. Felszínalatti vízkészletünket pl. készletfajtákra bontva kívántuk megadni, amit a hazai vízgazdálkodásban betöltött fontos szerepük indokolt, valamint az, hogy a bontás egyúttal bizonyos vízminőségi megkülönböztetést is jelent. Ezeknek