Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
2. füzet - Horváth Sándor: A magyar víziúthálózat fejlesztésének irányai
240 Horváth Sándor 1. ábra. Magyarország jelenlegi víziúthálózata Рис. 1. Существующая сеть водных путей Венгрии (Условные обозначения: 1— У1 категории водных путей по транспортной способности заданного тоннажа) Bild 1. Das gegenwärtige Wasserstrassennetz Ungarns (Zeichenerklärung: I —VI. Kategorien der Wasserstrassen nach ihrer Transportkapazität in Tonnen) teremtette a nagyhajózás alapvető feltételeit a Dévény—Vaskapu közötti Dunaszakaszon. Mint kiemelkedő eredményeket említem a Dévény és Gönyü közötti gázlós szakaszon az egységes középvízi meder kialakítását és az aldunai zuhatagos szakaszon a hajócsatornák kirobbantását. A szabályozási munkálatokat befejezésük előtt — az első világháború —- félbeszakította. A két háború között, majd a második világháború után a szabályozási munkálatokat folytatta és jelentős eredményeket ért el. A Rajka és Szob közötti magyar-csehszlovák határszakasz szabályozását a két állam együttesen végzi. A Rajka és Gönyü (1850—1791 fkm-ek) közötti gázlós szakaszon az eddig végrehajtott szabályozási munkálatok a hajózás állandóan fejlődő igényeit nem elégítik ki. A hajózás szempontjából mértékadó csúcsgázló mélysége kisvizes időszakban évente átlagosan 13 i napon keresztül 25 dm, 86 napon keresztül pedig 20 dm alá csökken. A gázlók elégtelen mélysége és szélessége miatt a hajópark teljes kihasználása nem biztosítható, ezért a szakasz jelenlegi átbocsátóképessége átlagos vízjárású években 35—40 millió tonnára tehető. A Gönyü és Szob (1791—1708 fkm-ek) közötti szakaszon a hajózási viszonyok már lényegesen kedvezőbbek. A szakaszon csupán 7 rossz gázlót tartunk nyilván; a csúcsgázló mélysége átlagosan évi 66 napon át 25 dm-nél, 29 napon át pedig 20 dm-nél kisebb. A Szob és Budapest (1708—1643 fkm-ek) közötti szakasz hajózási viszonyai a felette levőnél rosszabbak. Nyolc gázlót tartunk itt nyilván, s a csúcsgázló mélysége évi átlagban 65 napon keresztül 25, 36 napon keresztül pedig 20 dm alá csökken. A Budapest és Gönyű közötti szakasz átbocsátóképessége megközelíti az évi 45—-50 millió tonnát.
