Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Szigyártó Zoltán: A felülről vezérelt öntözőcsatornarendszerek bögéinek méretezése

I 222 Szígyártó Zoltán Ez a veszteség (egyébként állandó körülmények között) a szállított vízhozam és a billenőtáblás bukó, illetve a zsilip táblaállásának a függvénye. Mértékadó — tehát a legnagyobb vízhozam szállításakor jelentkező lehető legkisebb — értéke nyilván a teljes nyitott állapothoz tartozik. E veszteséget a bögék méretezésénél természetesen szinten figyelembe kell venni, s erre két lehetőség kínálkozik. Az egyik megoldást akkor kell alkalmazni, amikor a vízszinttartó műtárgy felvízében a legkisebb vízszintmagasságot (tehát a permanens állandó vízmozgással levonuló legnagyobb vízhozamnak megfelelő szintet) kívánják tartani. Ilyen esetben a vízszinttartó műtárgy után fenéklépcsőt kell beiktatni, melynek magassága éppen megegyezik az előálló mértékadó vízszintmagasság-veszteség értékével. A másik megoldásnál a műtárgynál nem alakítanak ki fenéklépcsőt. Ebben az esetben tehát a nyitott vízszinttartó műtárgy felvize a legnagyobb vízhozam szállításakor a mértékadó vízszintmagasság-veszteség értékével felduzzad. Azaz —- a tartott vízszint ingadozásának csökkentése érdekében — itt ennyivel célszerű megemelni a tartott vízszint magasságát. Hogy adott esetben a két megoldás közül melyik alkalmazása a helyesebb, azt a helyi adottságok döntik el. Mindenesetre akkor, ha a közgazdasági mérlegelés eredménye szerint a tartott szinteket a permanens állandó vízmozgással levonuló legnagyobb vízhozamnak megfelelő szint fölé kell emelni, a fenéklépcső nélküli megoldás a célravezető. 2. A vízkivételi míítárjjy kialakítása A vízkivételi műtárgy kialakítási módjának meghatározásánál négy lényeges hidraulikai adatot kell tekintetbe venni: a műtárgy által szállítandó legnagyobb vízhozamot, a rendelkezésre álló mértékadó nyomómagasságot, a műtárgy vízadagolásában megengedhető hibát, s így a műtárgynál megengedhető vízszintingadozás nagyságát. Figyelembe véve most már, hogy a vízkivételi műtárgyak tervezésekor az egyik leglényegesebb szempont az általuk szállított vízhozam ingadozásának adott határok közé szorítása; foglalkozzunk először a megengedhető vízhozamingadozás, s így a még eltűrhető felvízszintingadozás mértékével. a) A vízkivételi műtárgy vízhozamának megengedett ingadozása A vízkivételi műtárgy vízhozamának ingadozása végeredményként a területegységre jutó öntözővíz mennyiségének ingadozását vonja maga után. így a vízhozam-ingadozás megengedhető mértékét szabatosan a nem megfelelő vízmennyiséggel végrehajtott öntözésből eredő károk (illetve elmaradt többlet bevételek) elemzése útján lehetne meghatározni. A mezőgazdasággal kapcsolatos közgazdasági értékelés bonyolultsága, s jelenlegi bizonytalansága mellett azonban ilyen jellegű vizsgálatokra a közeljövőben nemigen kerülhet sor. így teljesen arra a gyakorlati (azaz tudományos módszerekkel nem elemzett) tapasztalatra vagyunk utalva, hogy jelenlegi hazai adottságaink mellett az öntözővíz mennyiségének +10%-os ingadozása a terméseredmények alakulására érzékelhető befolyást még nem gyakorol. Ebből kiindulva tehát a vízkivételi műtárgyak vízszállításában is megengedhető a +10%-os ingadozás.