Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

192 Bélteky Lajos esetén is igen nagy mértékben megnöveli a beruházási költséget és meghosszabbítja a visszatérülés idejét. A geotermikus energia feltárására alkalmas területek földrajzi elhelyezkedése és nagysága határozza meg az országnak azokat a városait és községeit, ahol a különböző célt szolgáló és hőmérsékletet megkívánó hasznosítások számításba jöhetnek. Láthatjuk a bemutatott térképekről, hogy a lakótelepek és középületek központi fűtésére alkalmas 70 C°-nál melegebb hévíz—jelenlegi ismereteink szerint —az üledékes rétegsorból Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar, Szolnok, Győr-Sopron és Somogy megyék területén, hasadékos karbonátos kőzetekből pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Somogy, Szolnok, Zala megyékben és Budapest területén tárható fel. A tervszerű kutatást és feltárást elsősorban ezekre a területekre kellene irányítani. Az előbbi megállapítás nem minden megyének egész területére vonatkozik, hiszen pl. Szolnokon, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Zalaegerszegen már több fúrás igazolta, hogy a megyeszékhelyek területén nincs meg a földtani adottság 70 C° hőmérsékletű víz feltárására. Több mint egyharmad részén az országnak pedig még 35 C°-ú víz nyerésére sincs meg a lehetőség. Azoknak a területeknek jórészén viszont, ahol megvan az adottság magas hőmérsékletű víz feltárására, nincs megfelelő számú olyan település vagy létesítmény, amely a rendelkezésre álló, fúrásokkal feltárható geotermikus energiát s az általa nyújtott előnyöket ki tudná használni. A hasznosítás egyik legfontosabb és legszélesebb területe a gyógyászat és balneológia, a zárt és szabadtéri fürdők, mert erre a célra már a 35—40 C° hőmérsékletű vizek is alkalmasak s ezek feltárására az ország területének kétharmadán megvan a lehetőség. Hazai viszonylatban ezenkívül igen nagy tere és jelentősége van a mezőgazdaságban való hasznosításnak, mert ott egy-egy fogyasztó-egységnek hőenergia szükségletét általában egy átlagos vízhozamú hévizes kútból ki lehet elégíteni. A megfelelő vízhőmérsékletű kutak az ország területének 35—40%-án létesíthetők. Ha a geotermikus energia már egy célra való felhasználása is gazdaságos a hagyományos energiahordozókhoz viszonyítva, akkor még inkább érdemes ezt olyan más felhasználási móddal kombinálni, amely az első lépcsőn igénybe nem veit energia hasznosításával növeli a gazdaságosságot. Törekedni kell tehát a többlépcsős vagy másszóval, a komplex hasznosításra. Az eddigi hasznosítások gazdaságosságának vizsgálata igazolja, hogy ennek a természeti energiának fúrt kutakkal felszínre hozatala fajlagosan kevesebbe kerül, mint a szénbányászás, a meddő szénhidrogénkutató fúrásokból nyert hévízhez pedig melléktermékként jut a népgazdaságunk.