Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: Hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területek. Szimpozion Budapesten 1965. szept. 28-okt. 3.

HIDROLÓGIAI TÁJ-JELLEMZŐ ÉS KÍSÉRLETI TERÜLETEK Nemzetközi tanácskozás Budapesten 19fe'ő. szepl. 28—okt. 3 DR/LÁSZLÓFFY "WOLDEMÁR ÉS DR. SZESZTAY KÁROLY

1 A legutóbbi két évtizedben igen sok ország rátért a tervszerű vízgazdálkodásra. A vízzel kapcsolatos gazdasági tevékenységek jellegének ez az átalakulása fordulópontot jelent a hidrológia fejlődésében is. Közvetlen gyakorlati feladattá válik a természetes vízháztartás nyilvántartása (az ország hidrológiai viszonyainak módszeres jeltárása) és a hidrológiai jelenségeket szabályozó fizikai és statisztikai törvényszerűségek megismerése (a tervszerű kutatómunka). Ezek az igények új távlatokat nyitottak a hidrológiai észlelőhálózatok fejlesztésében, és ugyanakkor életrehívták a táj-jellemző területek hálózatait és a kísérleti területeket. 1. Előzmények a) A táj-jellemző területek hálózatának kialakítását kívánó feladatok Valamely nagyobb terület hidrológiai viszonyainak módszeres feltárására és folyamatos nyilvántartására kétféle megoldás képzelhető el: 1. Rendszeres és folyamatos észlelések a terület valamennyi vízfolyásán, állóvizén és felszín alatti vízelőfordulásán, 2. olyan fizikai és statisztikai törvényszerűségek megállapítása, • amelyek lehetővé teszik, hogy a terület viszonylag kisszámú pontján végzett észlelésekre támaszkodva megfelelő pontossággal tájékozódni lehessen a közvetlen észleléssel fel nem tárt vízelőfordulásokról is. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy — a vízelőfordulások nagy száma, illetve a ráfordítható munkaerő és költségek korlátozottsága miatt — az első megoldásról gyakorlatilag nem lehet szó. Az észlelések eredményeinek területi és időbeli kiterjesztését, általánosítását lehetővé tevő fizikai és statisztikai törvényszerűségek megismerésének nélkülözhetetlen segédeszközei a táj-jellemző és a kísérleti területek. A táj-jellemző területek és állomások a Föld egészére, vagy nagyobb területeire (kontinenseire, éghajlati övezeteire, felszíni és felszín alatti vízrendszereire stb.) kiterjedő hidrológiai jelenségek nyomon követését, törvényszerűségeik megállapítását szolgálják. Attól függően, hogy mely jelenséget és milyen részletességgel, illetve mekkora területre vonatkozóan kívánnak tanulmányozni, esetenként más 1 Dr. Lászlófjy Woldemár, a műsz. tud. doktora, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet főosztályvezetője (Budapest), dr. Szesztay Károly, a műsz. tud. doktora, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. osztályvezetője (Budapest).