Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

170 Bélteky Lajos Még nagyobb a Gg azokon a területeken, ahol vízzáró fedőrétegek hiányában meg van a lehetősége annak, hogy a víztartó képződményre közvetlenül ráhullott csapadék gyorsan keresztül szivárogjék a víztartó képződményen. Ezért igen alacsony a talphőmérséklet, ill. nagy a Gg Salgótarjánban és környékén (Mátraszele, Homokterenye, Nagybátony), továbbá a Dunántúli Középhegység lejtőjén, pl. Pápa és Komárom környékén Bakony sárkányban. Ugyancsak igen nagy я Gg а dorogi, tatabányai és az ajkai kőszénterületen, ahol a kutatók ezt a jelenséget az alaphegységben áramló karsztvíz lokális hőtransportáló hatásának tulajdonítják. 22 m/C°nál 39 db (9,1%) kútnál nagyobb a Gg. Ezek a kutak az 1. ábráról kivehetőleg is leginkább az ismertetett területeken vannak. Ezeken a területeken az eddig mért Gg kivétel nélkül nagyobb volt 20 m/C°-nál. Az előbbiekből látható, hogy már az eddigi 427 talphőmérséklet mérésnek és a földtani viszonyoknak együttes vizsgálata alapján is meg lehetett bizonyos törvényszerűségeket állapítani. A hazai kutatók közül többen szerkesztettek az ország valamelyik részére vagy egészére izogradiens [6], vagy gradiens anomália [8] térképet. Ezek a térképek azonban — véleményem szerint —- nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást a hévízfeltárás lehetőségét illetőleg, mivel ennek — mint már említettem — fontosabb tényezője a földtani szerkezet, a felsőpannon képződmény feküszintjének mélysége. A felsőpannon fekiiszint-térkép biztosabb tájékozatatást nyújt a hévízfeltárási lehetőségekről, mint a gradiens térkép, mert ott, ahol a jó víztartó földtani képződmény vastagsága, ill. a fekű települési mélysége bizonyos nagyságot meghalad, nagyobb a valószínűsége annak, hogy hévizet lehet feltárni. A Gg nagysága csak a víz hőmérsékletét befolyásolja. Arra vonatkozólag, hogy a Gg nagysága mennyire befolyásolja különböző mélységben a talphőmérsékletet és természetesen a kifolyó vízét, 10,5 C° évi középhőmérséklet esetén a következő összeállítás ad tájékoztatást: Talph« С° Gg 500 m 1000 m 15C0 m 2000 m m/C° m/C° mélységben 15 43,7 77 110,5 143,5 18 38,2 65,9 93,7 121,5 20 35,5 60,5 85,5 110,5 22 33,2 55,9 78,7 101,5 Pl. a 110,5 C° mélységi hőmérséklet 15 m/G° Gg esetén 1500 m, 20 m/C° gradiens mellett pedig 2000 m mélységben várható, a kiviteli költséget illetőleg az 500 m-es mélységkülönbség kb. 1 millió forintot jelent. Felsőpannon fekütérképet többen is szerkesztettek a magyar geológusok közül. Az általam készített ábrázolás alapját a dr. Körössy László főgeológus által 1962-ben összeállított szintvonalas fekütérkép képezi [9]. Ezen a 2. ábrán az 500 m-es mélységhatároknak megfelelően 500—2000 m közötti háromféle csíkozást alkalmaztam. Az 500 m-nél vékonyabb üledékkel fedett medence részek fehéren maradtak, mivel legalább 35 C° hőmérsékletű vízfeltárásra, melyet a hazai gyakor-