Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

156 Ismertetések A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG VÍZMÉRLEGE Ismerteti: HAZSLINSZKY TAMÁS

1 Irodalom Dyck, S.: Das Schema (1er Wasserbilanz für das Gebiet der Deutschen Demokratischen Republik, Wasserivirtscha/t-Wassertcchnik

, 1964. 10. A berlini Vízgazdálkodási Intézetben elkészítették a Német Demokratikus Köztársaság vízmérlegét. Ez a vízmérleg a teljes vízkörforgalmat felöleli, azaz egyesíti a természetes vízháztartási-mérleget és a vízkészlet —vízigény-mérleget. Az ilyen jellegű, országos számokon alapuló vízmérleg természetesen csak a vízháztartási viszonyok és az emberi beavatkozások nagyvonalú áttekintésére ad alkalmat. Nem veszi figyelembe, hogy a vízkészlet nem teljes egészében használható fel, de ugyanakkor azt sem, hogy pl. a felszíni vízkészlet többször is hasznosítható. A vízhiányos vagy vízfelesleggel rendelkező részterületeket sem mutatja ki, végül pedig nem a mértékadó kisvizes időszakot, hanem az egész évet vizsgálja. A vízmérleg egyes elemeit mm/év értékben adja meg, melyeket a m

3/év értékekből az NDK Nyugat-Berlinnel értett teljes területének (108 700 km

2) figyelembe vételével számítottak. Három vízmérleget dolgoztak ki: 1. átlagos évre, 1962. évi adatokkal; 2. száraz évre, 1962. évi adatokkal és 3. száraz évre, 1982. évi tervezett adatokkal. Mindegyiket grafikusan is ábrázolták. 1. Az átlagos év vízmérlege Átlagos csapadékként az 1921 — 1940 évek átlagát (628 111111) vették számításba, noha ez az érték kereken 30 mm-el magasabb az 1901 — 1950 évek sokévi átlagánál. Mivel a Hellmann-rendszerű, a talaj felett 1 m magasságban elhelyezett csapadékmérők — kísérleteik szerint — legalább 10%-kal kevesebbet mérnek, mint amennyi ténylegesen a talajra hull, még ennél magasabb érték is reális lett volna. A csapadékból átlagosan 171 mm folyik le, míg 457 nun közvetlenül a talajés vízfelszínről, valamint a növényzeten keresztül elpárolog. A párolgás számszerű felbontása jelenleg még nem lehetséges, csak becsülhető, hogy a párolgás 75%-át a növényzet párologtatása, 25%-át pedig a talaj- és vízfelszín párolgása teszi ki. A lefolyó 171 mm-ből 103 mm-t felszíni vizek vezetnek el, 68 mm pedig a talajvizet táplálja. A felszíni vizeket 88 mm idegen területről érkező víz gyarapítja. Az így kialakult 191 mm felszíni víznek azonban mintegy 25%-a árvizek idején hasznosíthatóság nélkül lefolyik. A talajvízkészletnek (68 mm) ugyancsak jelentős része nem termelhető ki gazdaságosan, mintegy 44 mm hasznosítható belőle. A mérleg vízhasználati oldala azonos a száraz évi vízmérlegével, melyet ennek tárgyalásakor be is mutatunk. 2. Száraz év vízmérlege l!)f>2. évi vízigényekkel A vízigények biztosítása szempontjából a száraz év a mértékadó. Ezért elkészítették a száraz év vízmérlegét ( 1. ábra) 1934. évi vízháztartási és 1962. évi vízigény adatokkal. Az 1934. évi csapadék, ill. lefolyás 97,5% valószínűségű. Ez az átlagos év lefolyásának valamivel több mint a fele. A vízigényeket az 1962. évi adatok alapján számították. Az évi összes vízigény 56 mm-t tett ki, ebből 35,5 mm a felszíni, 20,5 mm a felszínalatti vizet terheli. A vízigények részletesebb alakulásáról az ábra szemléltetően tájékoztat. ' Hazslinszky Tamás, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet műszaki ügyintézője.