Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Bogárdi I.: A St. Panteleon vízerőműrendszer 151 tapasztalták. Utókalkuláció során megállapították, hogy az aszfaltbeton szigetelés költségei nagyjából megegyeznek a betonburkolat költségeivel, de minőség szem­pontjából a fekete burkolat sokkal előnyösebb, tekintetbe véve nagyobb hajlékony­ságát és azt, hogy dilatációs hézag nélkül építhető. Salzburgtól felfelé haladva a festői Salzach mentén az utazó úgy hozzászokik a közeli nagy hegyekhez, hogy Zell am See városka előtt nem is gondol arra, hogy a baloldalt látható csúcsok közé települt Ausztria legnagyobb vízerőműve, az ún. Glockner— Kaprun rendszer. Pedig, ha Zell am See előtt balra kanyarodna, rövid idő alatt elérné Kaprun falucskát, ahonnan tiszta időben már láthatók a magasban levő tározó tavak. A vízierőmű megtekintése nemcsak műszaki szempontból érde­kes, hanem felejthetetlen élményt is nyújt. Mint a helyszínrajzból (5. ábra) és a hossz-szelvényből (6. ábra) látható, az erőműrendszer három részre tagozódik: 1. A Fő vízlépcső áll a Wasserfall tá" rozóból, a Limberg gátból, az erőtelepből­a nyomóalagutakból, illetve aknákból, va­lamint elektromos és egyéb berendezések­ből. A tározó és a gát jellemző adatait az I. táblázatban közöljük. A Fő vízlépcső építését 1948-ban kezdték és 1951-ben fejezték be (7. ábra). A kapruni völgy­ben levő erőtelepen négy gépegység dol­gozik iker Pelton turbinákkal, összesen 220 MW teljesítménnyel. 2. A Felső vízlépcső a Mooser tározó két völgyzárógátas elzárásával alakult ki. A 8. ábrán látható a Brossen gát (jobbra) és a Mooser gát (balra), valamint háttér­ben alul a Wasserfall tározó a Limberg gáttal. A Felső vízlépcső erőtelepét a Lim­berg gátba építették be. A két Francis gép­egység együttes teljesítménye 112 MW. További csúcsenergia termelést biztosít két szivattyú gépegység, egyenként Ki,6 m 3/s vízhozammal és 85 ezer LE teljesít­ménnyel. A Wasserfall tározóból szivaty­tyúznak a Mooser tározóba és a leeresztett vízzel a csúcsidőszakban termelnek ener­giát. A Felső vízlépcső 1955-ben készült el. 3. A Moll átvezetés célja az, hogy a Grossglockner vízgyűjtőterületéről a Mar­garitze tározóban összegyűjtött vizet a Mooser tározóba vezesse. A Margaritze tározó közvetlenül a Grossglockner lábá­nál helyzkedik el 2000 m magasságban (9. ábra), két íves völgyzárógát határolja, baloldalt a Möll gát, jobb oldalt a Marga­ritze gát ( 10. ábra). A 4 millió m 3 táro­zótérfogat csak napi tározást tesz lehető­vé. A Mooser tározóhoz a vizet 11,6 km hosszú gravitációs alagúton vezetik át, amely 20 m 3/s vízhozamra épült. A Mooser tározóba két 80 m emelőmagasságú szi­vattyú emeli az átvezetett vizet. A Glockner —Kaprun erőműrendszer a Möll átvezetés és a szivattyús energia­tározás segítségével 332 MW csúcsteljesít­ményt és évi 830 millió kWó csúcsenergiát biztosít. Az erőműrendszer vízgyűjtő te­rületén átlagosan évi 249,1 millió m 3 víz ö. ábra. Л Glöckner—Kaprun vízerőműrendszer helyszínrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom