Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

146 Ismertetések s olyan helyre szállítani, ahol a körülmények kedvezőbbnek mutatkoztak ahhoz, hogy tehergépkocsikra lehessen őket rakni. Viszont így elengedhetetlenül többletköltségek keletkeztek. Az előregyártott vasbeton elemek szerelésével és monolittá tételével valamennyi szerkezetnél előfordultak a következő folyamatok : a) a hely előkészítése az előregyártott vasbetonelem számára (a szerelési tengelyek kijelölése, az alaplemez megtisztítása, állványzatok felállítása stb.) ; b) az elem szereléshez való előkészítése (tisztítás, a monolizálandó felületek letisztítása, a betonvasak kiegyengetése, az ideiglenes erősítések leszedése stb.); c) a beépítési folyamat előkészítése (az összekötő részek vasalása, állványzat kialakítása stb.); d) a szerkezet beépítése (beton beépítése és tömörítése, a beton kezelése stb.). A különböző adottságok szükségessé tették a szervezés és gépesítés különböző módszereinek kialakítását. így például a hajózsilip építésénél a szerelés és építés fő eszközei a lánctalpas, E-2001-es traktorra szerelt, 25 tonna teherbírású és 20 t-ás Skoda daruk voltak. Az előregyártott elemek szerelésének az időszakában ez a két daru teljes mértékben biztosította a szerelést és a zsilipfalak monolizálását. Ugyancsak ezekkel a darukkal végezték el az előkészítő munkákat a szerelés előtt, majd a szerelést és monolizálást, és a sejtek homokkal való kitöltését. Az előregyártott elemek beszereléséhez először vezető elemet (vaskeretet) alkalmaztak, de később enélkül építették be őket. A szerelés ütemét jellemzi, hogy egy daru egy műszak alatt 5 bordás lemezt emelt be. A kikötőbakokat két — DEK-25 és DEK-50 típusú — lánctalpas, 25 és 50 tonna teherbírású daru emelte be. A síktáblás lemezeket az elválasztófalak sejtes szerkezeteibe E-2001 és Skoda típusú darukkal szerelték. A sík lemezek szerelése kevesebb munkát és költséget igényelt. Ennek következtében egy műszak alatt egy daruval 10—12 elemet sikerült beemelni. A monolizálandó csomópontokban a betont 1-86 típusú vibrátorokkal tömörítették. A sejteket homokkal buldózerekkel, részben pedig lánctalpra szerelt darukkal és markolókkal töltötték ki. A tömörítésnél a vibrátorok elég gyakran tönkrementek az elektromos rész hiányos szigetelése miatt. Legnagyobb figyelmet az erőtelep előregyártott elemeinek szerelésére és a beépítés szervezésére kellett fordítani. Az erőtelep alaplemezén két BK-1425 típusú toronydarut helyeztek el, két BK-1000 típusú és egy portáldarut pedig az erőtelep alvízi részén, az energiatörőn állítottak fel. A BK-1425 típusú daruk teljesítménye 19 m-es gémkinyúlás mellett 75 tonna és 27 m-es gémkinyúlás esetén 50 tonna. A BK-1000 típusú daruk teljesítőképessége 20 m-es gémkinyúlásnál 50 tonna. A felvízi és alvízi darupályák 72 m-es szintkülönbsége esetén a darukkal be lehetett fogni a vízerőtelep egész hosszát és minden munkafrontját és bármely pontra be lehetett emelni a 20 tonnás elemeket. A felvízben elhelyezett daruk alapvető feladata a hornyos előregyártott elemek beemelése, a darupályák gerendáinak szerelése, az elzárószerkezetek beemelése stb. volt. A BK-1425 típusú darukkal beépítendő legnagyobb elem súlya 65 tonna, az elzárótábla súlya 80 tonna volt. Az alvízben (5. és 6. ábra) elhelyezett daruk végzik a pillérek és szívócsatornák előregyártott vasbeton elemeinek a beépítését, az alvízi üzemhez szükséges daruk gerendáinak behelyezését, résztvesznek a hídtartók szerelésében stb. Toronydaruk segítségével adagolták a monolizáláshoz szükséges betont és végezték a különböző kisegítő munkákat is. A monolit beton beépítésére először BI<SM-5-5a típusú, 7 tonna teherbírású darukat terveztek, azonban ezeknek az alkalmazására nem került sor. A BK-1425 és BK-1000 típusú daruk teljesítménye azonban betonozáshoz nem volt elég. A felvízi pillérek építési ütemének fokozására 4 db MSZK-5típusú 5 tonna teherbírású darut szereltek fel. Az alvíz felől azonban ilyen darukat nem tudtak felszerelni. Itt a kisgépek szerepét az Abus típusú portáldaru töltötte be. A kijevi vízlépcső építése során összegyűlt tapasztalatok alapján a következő megállapításokat tehetjük az előregyártott vasbeton beépítésére és gépesítésére vonatkozóan: nem tartották be az ipari alapokon való előregyártás alapelvét ; vizén való szállítás esetén nem kellett volna korlátozódni a vasút által szabott méretekre, s meg lehetett volna növelni az előregyártott elemek méreteit és súlyát;