Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

140 Ismertetések alapjai a kotrók — egészen 14 m

3 űrtartalomig —, a buldózerek és szkréperek, a 25 m

3 térfogatú billenőtartályos tehergépkocsik, a 100 m hatósugarú daruk és 40 m

3/ó teljesítőképességű betonszivattyúk. Az 1940. évi 2,2 millió m

3 földmunkával szemben 1958-ban 170 millió m

3-t kellett teljesíteni. Ehhez előnyösen használták fel a hidromechanizációt, amellyel a földmunka 50 —80%-át végezték el. A betonozás tempójának fejlődéséről jó képet ad a VIII. táblázat, amely az évi, havi és napi legnagyobb betonmennyiségeket tünteti fel néhány jellemző vízerőmű építkezésen. VIII. táblázat Л betonozás üteme vízerőművek építésénél Az építkezés megnevezése összes betonmennyiség 1000 m

3 Legnagyobb betonmennyiség Az építkezés megnevezése Az építés elve összes betonmennyiség 1000 m

3 1 év 1 hónap 1 nap összes betonmennyiség 1000 m

3 alatt Dnyeprosztroj 1927-1932 1180 518 111 5,27 Volgosztroj 1935-1941 1955 801 118 8,70 Volgodonsztkoj 1943-1952 3000 1980 257 12,50 Kujbisev 1950-1955 7050 3134 399 19,05 Volgográd 1951-1962 5474 1928 206 8,97 Bratszk 1954-1963 3931 1451 121 Az előregyártott beton is egyre nagyobb tért hódít, a volgográdi erőműnél elérte a 32%-ot. A szerelés tempója is nagyot fejlődött. Egy gépegység átlagos szerelési ideje 45 nap, míg az üzembeállítási periódus 34 nap. A kreinenscsugi vízlépcső 12 52,5 MW-os gépegységének szerelése összesen 11 hónapot vett igénybe. A vízeröhasznosítás fejlődésének a Szovjetunióban igen nagy jövőt jósolnak, amelynek fő alapját a hasznosítható vízerőkészletben látják. A vízerőkészlet megoszlása szerint: A Szovjetunió európai részére 14,5, Közép-Ázsiára 15,0, Szibériára 54,0 és Távol-keletre 16,5% esik. A vízerőkészlet kihasználására így elsősorban Szibériában vannak igen gazdaságos lehetőségek. A Bajkál tóból, mint természetes tározóból kiömlő Angara folyóra összesen 6 vízlépcsőt terveztek, összesen 15 millió kW teljesítménnyel. Elsőnek elkészült az irkutszki erőmű, míg másodiknak a világ legnagyobb erőműje a 16, egyenként 225 MW teljesítményű gépegységes bratszki erőmű készült el. A 17 000 m

3/s vízszállítású Jeniszej folyón már épül a bratszkinál is nagyobb krasznojarszki vízerőmű. A jeniszeji vízlépcsők teljesítmény és energia adatai: Szajano-Susenszki 6360 MW, 23 500 milliárd Wó Majnszki 320 MW, 1 600 milliárd Wó Ogurszki 400 MW, 1 800 milliárd Wó Krasznojarszki 5000 MW, 20 000 milliárd Wó Jeniszejszki 6650 MW, 33 200 milliárd Wó Oszinovszki 6000 MW, 37 000 milliárd Wó Egyetlen krasznojarszki gépegység 500 MW teljesítményű lesz, a betongát hossza1060 m, magassága 130 m. A keletkező tározó 380 km hosszú lesz és térfogata 73 km

3. Az energiaegységköltség nem lesz több, mint 0,03 kop/kWó. Az első gépegységet 1967-ben tervezik üzembe helyezni. A bratszki vízerőmű építőinek tapasztalt kollektívája a következő angarai vízlépcső tervezéséhez kezd hozzá uszty-ilimszk-nél, amely 4300 MW teljesítményű lesz és 21,9 milliárd kWó energiát fog termelni. Az uszty-ilimszki energia egységköltség szintén 0,03 kop/kWó, aminél csak a szajano-i (Jeniszej) 225 m magas gátas vízerőmű energia egységköltsége lesz olcsóbb: 0,025 kop/kWó.