Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Starosolszky ö.: A vízerőhasznosítás a Szovjetunióban 135 II. táblázat A vízienergia készlet megoszlása a gazdasági övezetekben Gazdasági üxezet Potenciális vízicnergia készlet Gazdasági üxezet Teljesítmény millió kW Energia, milliárd kWó A részesedés % Észak-Nyugat 13,3 116,8 3,2 Közép 1,8 16,1 0,4 Volgai 1,9 15,7 0,4 Küzép-Csernozjoni 0,4 3,3 0,1 Volga mögötti 6,8 59,3 1,6 Észak-Kaukázus 14,5 126,7 3,3 Ural 14,2 124,4 3,3 Nyugat-Szibéria 21,1 185,4 4,9 Kelet-Szibéria 181,4 1588,3 41,9 Távol-Kelet 62,7 549,0 14,4 Donyec 1,3 10,9 0,3 Dél-nyugat 3,5 31,2 0,8 Dél 0,3 2,7 0,1 Nyugat 1,6 14,0 0,4 Kaukázusontúl 25,6 224,5 5,9 Középázsia 62,4 547,0 14,4 Kazahsztán 20,3 177,3 4,7 Fehéroroszország 0,9 7,6 0,2 Moldova 0,2 2,1 0,05 A vízienergia kihasználtsági foka 1962-ben 15,6%-ra volt tehető. A legnagyobb a kihasználtság a Volga és a Kóma folyókon. A vízerőhasznosítás fejlődése már a GOELRO korában, a Nagy Honvédő Háború előtt megindult. Az összesen 535 MW teljesítményből megvalósult vízlépcsők teljesítményadatai : a Dnyeper-i 200 MW a Volhovszk-i 30 MW a Felső-Szvir 60 MW az Alsó-Szvir 40 MW a Csuszoboj folyón 25 MW a Terek folyón 40 MW a Kuban-on 40 MW a Kubanon Krasznodarnál 20 MW az Altáj-i 40 MW a turkesztáni 40 MW A háború után elsősorban a lerombolt vízerőműveket építették újjá. Az 1946 és 1950 közötti időben 47 vízerőmű lépett üzembe összesen 2,3 millió kW teljesítménnyel. 1951 és 1955 között felépült a Donon a cimljanszki, a Dnyeperen a kahovkai, az Irtisen az uszty-kamerwgorszki, a Kur-on a mingecsauri és aRazdán-on