Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

128 Perényi Károly A Tigrisen terveznek még két nagyobb vízlépcsőt Moszulnál és Al-Fátnánál. Az Északi-Moszul gát (45) Moszul várostól 12 km-re északra épül. Két változatról van szó. Az egyik változat 78 m-es gátmagassággal 7 — 8 milliárd m 3 vizet, a másik 98 m gátmagassággal, 13,5 milliárd m 3-t tározna. Öntözhetővé válna a Moszultól keletre eső és az al-Dzsezireh síkságok. Ezenkívül mintegy 875 000 ha új terület művelésbe kapcsolását teszi lehetővé. A Himrin hegységen átfolyó szakaszon épül majd az Al-Fáthá-gát, a baijii járástól északra. A föld- vagy kőgát 20 milliárd m 3 vizet tározna. A Tigris, a Felső-Zab és az Alsó-Zab folyók vízjárását szabályozná és energiatermelést is lehetővé tenne. A víz tervezett egységköltsége 3 dinár/m 3. A Tigris mellékfolyóira tervezik a Bekme és a Himrin gátat. A Bekme tározót (55) a Felső-Zab folyóra tervezik, a Bekme folyó torkolata felett. A gát 165 m magas lesz, 3,82 milliárd m 3 vizet tart vissza, 825 000 ha terület öntözését teszi lehetővé. A Himrin gát a Dijala folyón épülne a Derbendi-Kán tározó vízfeleslegeinek hasz­nosítására. A tervezendő két változat mindegyike 2 milliárd m 3 vizet tározna. A Tigris és mellékfolyóin levő és tervezett gátak megépülése után — a kiépítettség függvényében — a hasznos tározott víztömegek a következőképpen növeked­nének [5]: A Dókán és a Derbendi-Kán gátak megépítésével Dókán— Derbendi-Kán —Tártár gátak megépítésével Dókán —Derbendi-Kán—Al Fáthá gátak megépítésével Dókán —Derbendi —Bekme —Északi Moszul megépítésével 22,9 milliárd m 3 34,0 milliárd m 3 33,2 milliárd m 3 34,4 milliárd m 3 A Tigrisen és az Eufráteszen az épülő vízlépcsők tervezett összes energiaterme­lési teljesítménye megközelítően 400 000 kW. A lakosság áttelepítésénél szokatlanul magas járulékos költséget terveznek (2800 dinár/ház). 3. Öntözés Az öntözött terület 1958-ban és 1962-ben a következők szerint oszlott meg (ha-ban) : Gravitációs Szivattyús Vízi­Egyéb ­Összesen vízemelés kerekes Egyéb ­Összesen 1958-ban 1962-ben 685 236 1 119 520 2 165 510 1 446 462 56 142 51329 51 382 10 391 1 912 280 3 672 722 A csapadék annyira fontos, hogy az öntözött területek közé számítják gyakran a nem öntözött, de csapadékkal rendszeresen ellátott területet is. Ez pl. 1958-ban 3 672 720 ha, 1962-ben 3 861 000 ha volt. Az öntözésfejlesztés fő elképzeléseinek alapja a két nagy folyó és környezetének magassági elhelyezkedése, mely szerint [3]: 1. Az Eufrátesz Falludzsa és Divanija között magasabb, mint a Tigris Bagdad és Kut között és így mindkét folyó menti területet képes öntözővízzel ellátni. 2. Az Eufrátesz balpartjától Falludzsa és Divanija között és a Tigris jobbpart­jától Bagdad és Kut között a terep fokozatosan esik a folyók felől és ez megkönnyíti a lecsapolást. 3. A Tigris Kut és Kurna között magasabb, mint az Eufrátesz Naszirija kör­nyékén és így mindkét folyó menti területre gravitációs vizet adhat. 4. Kut alatti Szumajka környéki terület a Tigris balpartján a Dijala folyó és részben a Tigris vízszine alatt fekszik, és belőlük öntözhető. A legfontosabb öntözőrendszerek: [3] a) Az Eufrátesztől a Tigris felé vezető főcsatornák rendszere (a Szaglavija, Abu Grajb, al-Radvánija és al-Juszifija). b) A Tigris jobbparti főcsatornák (al-Dujajl és a felújításra váró abbaszidi al-Isaki csatorna).

Next

/
Oldalképek
Tartalom